2016. dec 16.

Shinwano Ichigo: Angel with a shotgun 26/2.

írta: Aoi Sakura
Shinwano Ichigo: Angel with a shotgun 26/2.

Kötelékek

 

A béke napjai avagy a vihar előtti csend (folytatás)

 resize.png

Hanaicsi, Misima Jukio középiskola, szombat, 09:56

Amennyire magabiztos, határozott és feldobott volt a harcok során Siro, annyira volt bizonytalan, rosszkedvű a múlt héten kezdődött táncpróbákon.

Először is a hátuk közepére nem kívánták ezt az ostoba szalagavatósdit. Másodszor persze, hogy ő volt az egyike annak a három lánynak, akinek nem akadt párja, ami Zakurót és Kikjót mély elégedettséggel és kárörömmel töltötte el. Ő maga meg hát őszintén totál lúzernek érezte magát, és legszívesebben a pöttöm méretű, nyafkaságra hajlamos tánctanárnőbe állította volna kardját. Ugyanis ez a kedves, drága hölgyemény közölte az általa kigondolt párosításokat.

Icsiró nem kevésbé szeretett volna végezni a szemüveges nyanyakorúval, hiszen ő Siróval akart táncolni, helyette megkapta Jumit, aki szintúgy nem repesett a boldogságtól.

Kira egyike lett a beugróknak az alsóbb évfolyamból, ami még oké lett volna, ha Siróval van, ám nem ez történt. Sőt menet közben Zakuro kitalálta, hogy neki nem jó Raidon, ezért a tünci néni összerakta vele.

Majumi állandóan gyilkos pillantásokkal bombázta a pasijára startoló Zakurót. Kira legszívesebben visszamondta volna a dolgot, ő igazából Sirón akart segíteni, ám közölték vele: késő bánat…

Szora is elátkozta tánctanáruk összes felmenőjét úgy körülbelül az ősemberig, mivel ő megkapta Kikjót, aki folyamatosan a Siróra vonatkozó, epés megjegyzéseivel traktálta. Egész addig tette ezt, míg a srác ki nem jelentette, hogy vagy befogja, vagy inkább eltöri a saját lábát és akkor neki se lesz kivel táncolni.

Siro már előző este beteget jelentett, összetörten gubbasztott vacsorája fölött. Kínjában arra is gondolt, igazán életben hagyhatta volna a dyavolt a szalagavató erejéig, esetleg hátha addig még jön egy, akit az életért cserébe rátudna venni erre, már ha mások által látható lenne. Előre görcsben volt a gyomra a másnaptól, mert – mint kiderült – az alsóbb évfolyamból csak ketten jelentkeztek. Az iskola pedig úgy döntött, hogy külsőst nem lehet bevinni, maximum, ha családtag.

Minden gyötrődése ellenére Szoráék rávették, hogy bejöjjön velük. Így most Zakuróék vihogását hallgatva, lehajtott fejjel várt a tanárra meg a csodára, de arra nagyon.

Tünci néni hamarost belibbent és közölte, hogy még mindig nincs senki, szóval egyelőre majd felváltva lesz ő és Zakuro Kirával.

A babás-manós leányzó épp méltatlankodásába kezdett, amikor kivágódott az ajtó, és megjelent egy ismerős alak.

Siróék döbbenten meredtek a srácra.

– Sin? – csak ennyit nyögött ki Jumi és Siro egyszerre.

– Maga meg mit keres itt? – tudakolta a tanárnő.

– Én táncolok Siróval – nyilatkoztatta ki a srác.

A jelenlevők egy emberként mérték végig a farmeros, bakancsos, bőrdzsekis, kitetovált, piercinggel díszített, hosszú, fekete hajú idegent.

– Már elnézést, de külsősök nem vehetnek részt a szalagavatói műsorban – tiltakozott a hökkent nőci. – Kicsodája egyáltalán Aiminek?

Az említett lány gondolatban rögvest kijavította: ’Siro, te bányarém! És nem mindegy kicsoda? Lehet akár az eltitkolt féltestvérem is apám első házasságából, bizonyítsd az ellenkezőjét!’

Sin megköszörülte torkát, majd határozott hangon válaszolt:

– Először is Siro az Siro. Másodszor a bátyja vagyok. Az apánk közös volt, én az előző házasságából születtem. Kielégítő válasz?

A nőszemély sápadtan, hápogva, nagy nehezen elfogadta, hogy akkor Sin lesz Aimi párja. A többiek meg – Szoráékat is beleértve – leesett állal, megrökönyödve bámultak, mint az a mondásból ismert háziállat.

Siro alig tudta visszafogni röhögőgörcsét, hogy ezek ekkora ökörséget simán megkajáltak, az még jobban szórakoztatta, hogy láthatóan Szoráék is gondolkodóba estek.

Icsi és Jumi egész idő alatt arról sutyorogtak, hogy lehet, hogy igaz, hiszen a fiú családjáról semmit nem tudnak.

Sin és Siro pedig az első félórában alig tudták leplezni diszkrét rötyögésüket.

Azért közben Sirót furdalta a kíváncsiság, hogy a morcos lovag miért is segít neki.

Az már maga egy csoda volt, hogy a srác feltűnésével és játékával megmentette a totális égéstől, de ami ekkor történt arra sem lehetett más szót találni. A lány ugyanis tisztán hallotta Sin gondolatban adott feleletét:

’Mert többet akarok tudni rólad. Gin azt mondta, ha itt maradok, megtalálom a válaszokat.’

Siro meglepődött, így nem is volt alkalma kontrollálni gondolatait.

’Gin mondta ezt? Mikor? Miért? Mire keresel választ?’

Sin a pillanat tört része alatt le tudta döbbenetét, aztán helyet adott kitörő örömének. Maga sem tudta igazán megindokolni a dolgot, talán azért dobta fel ennyire ez a tény, mert ez a telepatikus kapcsolat azt jelzi, hogy sikerült közelebb jutnia a megoldáshoz. Folytatta a dialógust:

’Amikor megidézted – emlékszel? –, megkérdezte, honnan ismerem? Akkor beszéltünk így, mint most veled.’

’És honnan ismered?’

’A nagymamámnak volt két tőre, amiből két szellemet tudott megidézni, egy sárkányt és egy ókicunét. Pontosan ugyanolyanok voltak, mint a tieid, sőt Gin megerősítette, hogy ő és Kin ugyanazok a szellemek. Én a nagymamámat is keresem, azért is csatlakoztam Renékhez, nemcsak azért, hogy legyőzzük őket. Hogy szerezted meg Kint és Gint?’

Siro felidézte, hogy tanították meg a kardjai használatára és azt, amikor a sárkány először megjelent.

’Sajnálom, de többet nem tudok róluk.’

’És a jorusik erejének forrásáról? Az Elsőkről?’

’Elsők?’

Sin nagyjából felvázolta apja kutatásait. Mire a lány csak fejét rázta.

’Semmit, viszont engem is érdekel.’

’Érdekes’ – felelt a srác, majd Siro kérdő tekintetére folytatta: ’Te is Első vagy, sőt Szora és Icsiró is az, Majumiban nem vagyok biztos, de hogy a fészkesbe lehet, hogy maguk az Elsők sem tudnak semmit az erejük kilétéről? Nektek csak kellene tudnotok…’

’Mi csupán annyit tudunk, amit Akemi mondott. Meg azt tudom, hogy Akuma rám vadászik, legalábbis Jumiko egyszer ezt mondta.’

’A bjakurennő nem hiszem, hogy elárulna nekünk bármit is, de mi lenne, ha tennénk egy próbát ennél az Akeminél?’ – vetette fel Sin.

’Az nem olyan egyszerű. Tavaly csak vendégtanárként volt itt. Mondjuk, lehet, hogy a városban maradt, de meg kellene szereznünk a címét.’

’Mi a teljes neve?’

’Jamada Akemi, angolt tanított, de…’

’Amint szünetet tartunk, beosonok a tanáriba, most úgyis tök kihalt minden’ – zárta le a témát Sin.

Hanaicsi, Aorei negyed, szombat, 18:00

Ma este ünnepelték egyszerre Szora tizenkilencedik, Kira tizenhetedik és Liliana tizenötödik születésnapját.

Már mindenki összegyűlt Szoránál: Jumiko és Kage, az ünnepeltek, Harumi, aki egy hadseregnek elég kajával és sütivel állított be, Jumi és Icsiró, valamint Josi és Kai is tiszteletét tette. Kira és Liliana nevelőszülei még az előző héten köszöntötték fel őket szűk családi körben. Viszont két ember még hibádzott: Siro és Sin, akiket a próbán láttak utoljára, aminek háromkor lett vége, utána ők se szó, se beszéd vagy bármi egyéb kommunikáció nélkül felszívódtak.

– Hova a fenébe tűnhettek el? – morgolódott Icsi.

Mivel Sin is a motorozás szerelmese volt, hamar összebarátkozott vele a Ren ügy után, de most nagyon nem tetszett neki, hogy csak úgy elrabolja a barátnőjét és ki tudja, hol vannak, mit csinálnak kettesben.

Jumi, aki mellette üldögélt a konyhapultot támasztva, vállat vont.

Legnagyobb meglepetésükre Szora is méltatlankodni kezdett:

– Nekem nagyon nem tetszik ez a hirtelen jött összhang.

Jumi felnevetett.

– Te jó ég, Tyúkapó! Az egy dolog, hogy Icsi féltékeny, de te?

A két srác egyszerre csattant fel:

– Nem vagyok féltékeny!

Ezzel csak fokozták a lány jókedvét.

– Á, dehogyis! Akkor mégis mi bajotok?

– Az, hogy az elejétől fogva van… – Icsi elvörösödve abbahagyta.

– valami köztük? – fejezte be Jumi, mire a fiú még vörösebb színt öltött.

– Pontosan – felelte Szora, aki nem jött zavarba. – Sin állandóan Siro körül legyeskedik.

A lány felvont szemöldökkel nézett rá.

– Jaj, már! Nem feltétlenül romantikus jelleggel értettem – ellenkezett Tyúkapó. – De mióta csatlakozott… Hogy mondjam, más iránt nem érdeklődik, nem hallgat bele a gondolataiba, csak ha muszáj, ellenben nem egyszer voltunk már fül- és szemtanúi, hogy Siro esetében szinte egyáltalán nem kontrollálja a képességét.

– És?

– Jumi! El se hiszem, hogy pont te nem vagy gyanakvó – fogta a fejét Szora.

– Biztos, hogy akar valamit Sirótól – gyanakodott helyette Icsi.

– De fogalmatok nincs róla, hogy mi az, ettől függetlenül itt kombináltok – korholta őket a lány, majd némi kotorászást követően elővett táskájából egy füzetet és eléjük dobta a konyhapultra.

– Ez meg mi? – firtatta Szora, ám a választ meg se várva, rávetették magukat Kuroszavával, mint gyöngytyúk a takonyra, éhező a félig megrágott szendvicsre, hajléktalan a kitolt bevásárlókocsira etcetera.

– Siné, pontosabban az apjáé, aki bjakuren volt.

– Te elloptad? – hüledezett Tyúkapó minden hitelesség nélkül.

– Kölcsönvettem – helyesbített Jumi.

A srácok mohón lapozgatták, tanulmányozták a kiskönyvet. Amikor lemerevedett kezük és szemeik elkerekedtek, Jumi tudta, hogy megtalálták a lényeget.

– Ezek egy az egyben Siro szellemei – nyökögte Icsi.

– De nem hozzá tartoznak a könyv szerint – folytatta Szora és kérdőn nézett Jumira.

– Hanem Sin nagyanyjához, aki nem szalagokból, hanem két tőrből idézte meg őket – válaszolt a lány.

– És ezt honnan…

Szora további faggatózásának a betoppanó Siro és Sin vetett véget. Utóbbi morcos képpel fixírozta a srácoknál lévő könyvecskét.

– Melyikőtök nem ismeri a magántulajdon és intim szféra fogalmát? – tudakolta cseppet sem barátságos hangnemben.

A fiúk egyként mutattak Jumira.

Sin grimaszolt.

– Sejthettem volna!

– Igen? És arra nem gondoltál, hogy Szoráéknak feltűnik, hogy intenzíven érdeklődsz Siro iránt? – kérdezte Kira, aki Jumikóval együtt csatlakozott.

’Hát nem’ – jelentette ki a srác gondolatban.

Siro szintén telepatikus úton felelt, miközben a szemét forgatta:

’Ennyit a kieszelt hazugságunkról.’

Sin dühös arccal meredt rá.

’Nem az én hibám, hogy olyan társaid vannak, akik nem tisztelik mások magánéletét!’

– Ti most beszélgettek? – bökte ki Kira minden jelenlevő döbbent kérdését.

– Igen – helyeselt Siro meghazudtolva Sin automatikus tagadását.

– Akemit kerestétek, igaz? – szólalt meg most Jumiko figyelmen kívül hagyva a többiek megrökönyödését.

Sin és Siro bólintott, majd a lány még hozzáfűzte:

– De nem találtuk meg.

– Egyébként se árult volna el semmit – közölte a bjakurenasszony, majd leintve Sint, folytatta: – Még mielőtt nekiállnátok engem faggatni: nem mondhatok semmit, maga Akemi tiltotta meg nekem, de annyit elárulok, a végjáték hamarosan kezdetét veszi.

– Kösz a semmit – morrant a lovag sértődött képpel.

– Elmesélné valaki, hogy miről van szó? – méltatlankodott Icsiró.

– Ezt a barátnődtől kérdezd – hárított Jumiko és Sin egyszerre, mire Icsi bánatos kiskutya szemekkel nézett Siróra.

Jumiko angolosan távozott, a többiek pedig Siro válaszát várták.

– Sinnel azt akartuk megtudni, hogy honnan ered a jorusik ereje. Az apja végzett kutatásokat, de csak annyira jutott, hogy…

– Igen, ezt tudjuk – vágott közbe Szora.

– De neked mi közöd van Sin nagyanyjához? – kérdezte Icsi.

– Nem tudom. Nem tudjuk. Életemben nem találkoztam vele, csak az biztos, hogy Kin és Gin ugyanazok a szellemek, akiket ő is használt.

– Szóval nesze neked semmi, fogd meg jól! – összegezte Jumi csalódottan.

Az információktól dermedt és a titkolózástól némileg fagyos hangulat nemsokára felengedett. Szora lejjebb vette Tyúkapó üzemmódját, Icsit Siro megbékítette, biztos, ami zicher Sin is közölte Kuroszavával, hogy semmi olyat nem óhajt a barátnőjétől.

Mindenki kikapcsolódott, lehiggadt és jól érezte magát. Szora, aki Sint vádolta széptevéssel, feltűnően sokat kedveskedett Lilianával, amit a srác Siróval telepatikus úton kivesézett.

Viszont a bogarat elültették fülükben, amely pedig folyamatosan percegett, zizegett; így a következő napokban minduntalan visszatérő kísértetként járt-kelt gondolataik közt, hogy mégis honnan van az erejük, mi ez a bizarr dolog Sin nagyanyja és Siro közt, és mégis mi a búbánatot értett az örökké titokzatos Jumiko végjáték alatt?

Szólj hozzá

angyalok rejtély démonok végjáték démonvadász Regény Shinwano Ichigo Angel with a shotgun Kuroszava Icsiró Siroszaki Aimi Aomori Majumi Aono Szora jorusi Yamamoto Akira Kurínkava Jumiko Icsikava Sinszei Kanó Liliana Kötelékek