Az előző rész végéről: Hirtelen, mintha egy dobozt borítanának rám, foglyul ejt a sötétség, mely folyamatosan tágul. Már-már elveszek benne, amikor érzem, valaki vagy valami megragad a tarkómnál és fölemel. Visz, mint anyamacska rakoncátlan, elkóborolt kölykét, végül letesz. Úgy bontakozik ki…

Zuhanok. Elmosódott képek sora rohan el előttem, mintha valaki egy honlap végeláthatatlan tartalmát görgetné lehetetlen sebességgel. Valójában persze tudom, hogy én zuhanok. A bennem szétáradó adrenalintól mámorosan zuhanok. Ismeretlen táj nyílik meg előttem, jól hangzik, csak épp badarság,…

Kiérünk egy apró tisztásra, melynek másik végében kisebb tó széltől fodrozódó felszínén csillog az egyre hanyatló nap fénye. Yume ezt a tavat veszi célba, jártában-keltében lecsatolja öveit, kardját, a szoknyája alá rejtett, combjaira csatolt öveket is, lerúgja csizmáit, végül a cuccait szedegető,…