Az észt-finn származású írónő így ír a könyvről utószavában, ezzel összefoglalva a két központi témáját a regénynek: „Gyerekkoromban lehetőségem nyílt közelről megismerni a szocializmus következményeit és a kolhozok valóságát, íróként nem tehetek mást, mint megpróbálom megőrizni azt a világot,…

Nem is a tested válik mozdulatlanná, a tudatod, a lelked dermed meg s vele minden érzéked. Vihar előtti csönd, még inkább a villámcsapás utáni süket tehetetlenség, amelyben csak a rá következő égzengést várhatod. Sokk, mert megtörténik, megtörtént, amit sose képzeltél, amiről azt hitted, lehetetlen.…