Mindenki megőrült? - érkezik a kérdés valahonnan, valakitől. (Nem kell holmi csip-csup részletekkel foglalkozni.) Dehogyis. Már így születtünk - felelem én. Kétlem, hogy lehetne őrültként születni - akadékoskodik Cseresznye. Erre én rögvest elröhögöm magam. Most mi olyan vicces? - mordul rám…

Uff, kedves Akárki! Már ha van itt egyáltalán bárki. Hülyeség! A neten vagyunk, szóval ez nem tér és nem idő… Tök mindegy! Haladjunk! Jó, de hova? Fogd már be, baszki! Elrendezem dühödt arcvonásaim és hiperkedvesen mosolygok. A lószart! Nem vagyok én fogpaszta reklám. Jól van, nem köll hőbörögni.…