Függöny fel! Jön a második felvonás.

Biztos vagyok benne, hogy nagy többségetek végtelenül okosnak és racionálisnak hiszi magát, meggyőződése, hogy mindent meglehet így oldani, a racionalitás és logika mindenhez elegendő. A tudomány mindenre megoldást kínál.

Hááát…

Nem.

Hátrébb az agarakkal! A tudomány jó dolog, valóban sok mindent megoldhatnánk vele. Csodálom azokat, akik ennek áldozzák életüket. A racionalitás sem áll távol tőlem, viszont az ember nem pusztán ebből áll. Akár tetszik nekünk ez, akár nem, ez van. Ezek mennek meg a bárányfellegek.

Az igazi probléma, már ahogy én látom, az, hogy ezt a tényt nagyon szeretnénk besöpörni a szőnyeg alá, mivel nem megy, kerülgetjük, mint egy kupac szemetet az utca szélén.

A tudomány önmagában nem fogja boldoggá tenni az embert, egyeseket lehet, de össznépileg kétlem. A tudomány sem képes minden kérdésünkre választ adni. Nem tudunk minden helyzetet és érzelmet racionálisan kezelni. Az agyunk sem pusztán logikus műveletek végrehajtására képes. Véletlen lenne?

Biztos, hogy csak azért volt régen akkora szükség hitre, művészetre, szertartásokra, mítoszokra, mesékre, mert a tudomány még nem volt olyan fejlett? Nem lehetséges, hogy még most is van létjogosultságuk? Lehet, hogy nem mindenkinek lételeme az ilyesmi, de úgy általánosságban hiányzanak. Most csodálkozol? Tudom, hogy ma is vannak vallások például. Ezek azonban nem alkalmazkodtak az új korhoz, nem képesek az új környezetben működni, helyette a világot akarják lehúzni a maguk múltjához. Vagy vegyük a művészetet, ami meg ellenkezőleg folyamatosan változó trendek és a pénz körül forog.

A nagy helyzet tehát az, hogy van tudomány, fejlett technológia, kényelmes élet (ha a nyugati világot nézzük), de hihetetlen üresség is és hatalmas nyomás. Mindenre van már eszköz, de a nem racionális részünkhöz vezető kulcsok már megrozsdásodtak vagy épp hiányoznak. És mi homokba dugjuk a fejünket. Csakhogy ez egy nagyon egészségtelen állapot. Nem hirdethetjük és követhetjük csak a racionalitást, ha közben egyértelműen nem csupán ez jellemző ránk. Az a részünk nem fog magától elsorvadni, sem átalakulni.

Az sem véletlen, hogy rengeteg embert szippantanak magukhoz különböző manipulátorok, diktátorok, sarlatánok, összeesküvés-elméletek, szekták satöbbi. Mert pontosan tudják, sokkal kevésbé vagyunk racionálisak, mint ahogy azt gondoljuk, és könnyű kihasználni érzelmeinket, ösztöneinket. Csak az ő malmukra hajtjuk a vizet azzal, ha tagadjuk irracionális mivoltunkat/részünket. Sokkal inkább tudatosítanunk kellene és ápolnunk, miközben azért a racionalitást se dobjuk sutba.

A ma szokatlanul visszafogott Ao levonul a színről. Függöny le.