Akkoriban már vagy öt esztendeje vándoroltam. Az elején, sőt közel négy évig imádtam minden percét, igen, még a kényelmetlen-kellemetleneket is. Az útra keléssel felszabadultam és élvezettel lubickoltam szabadságomban, a rengetegféle tájon, megannyi településen számtalan emberrel és számos mesével,…

Elakadt a lélegzetem abban a pillanatban, ahogy megtörtént. Éppen az autóban ültem, útban az állateledeles bolt felé, hogy feltankoljak macskakajából egy időre. Az egyik percben még a kissé sápadt, téli délután napfényében megmártózó, teljességgel hétköznapi világ szokásos főúti forgalmában…