Alberico Bianchi 13 évesen egyszer csak a semmi közepén, az Isten háta mögött ébredt. Nem járt arra senki, hiába várt türelmesen üldögélve a jobbára száraz, megsárgult, hosszú gazok tengerében, akár egy madár a fészkében. Madár az volt mindenféle, - azt tehát nem lehetett mondani, hogy ott volt,…

Mindig éhes volt, mióta az eszét tudta. Mindig elkísérte az érzés, a hiány, a kínzó, az üresség, a betölthetetlen. Ez az éhség nem a gyomrát mardosta, hanem a lelkét, a pszichéjét, ha úgy tetszik. Élénken emlékezett azokra a pillanatokra, amikor éhsége lecsapó tőrként hasított bele. Amikor a…