2017. már 14.

Új teremtéstörténet

írta: Aoi Sakura
Új teremtéstörténet

Guilty Crown

guilty.jpgOuma Shu egy átlagos középiskolás diák Japánban, amelyet 2029 Elveszett Karácsonya óta, amikor robbanásszerűen szétterjedt az apokalipszis vírus, nemzetközi szervezet irányít. A vírus lényegében kristályokká alakítja az embereket. A szervezet pedig bárkit fertőzöttnek nyilváníthat és akár meg is ölhet.

Ez ellen a szervezet ellen küzd a Funeral Parlor, magyarul a Sírásók. Az ő egyik tagjuk (Yuzuriha Inori) bújik el Shu titkos helyén, ahonnan a fiú szeme láttára hurcolják el a GHQ (a már említett szervezett) katonái. Shu segíteni szeretne, bűntudatot érez, amiért nem tudta megakadályozni, hogy a lányt elvigyék. Ezért elviszi a Funeral Parlorhoz azt a valamit, amit a lány nála hagyott. Ám időközben megtámadják, és kiderül, hogy ami nála van nem más, mint egy fegyver, amelyet képes is használni. A Void genommal megkapja az erőt, hogy kivegye és használja az emberek voidját. A void valamilyen tárgy, amelyben az ember lelke ölt testet.

Azzal, hogy ez az erő az ő birtokába kerül, Shu elkerülhetetlenül belecsöppen a sűrűjébe és kénytelen állást foglalni, ugyanis mindkét szervezet igényt tartana rá.

Shu sokat tipródik, míg meghozza döntését. Ez nem csoda, hisz mindkét fél alig-alig ad némi információt a helyzetről, céljaikról és azt sem tudni, mennyire megbízhatók.

Elgondolkodtató, mi minek alapján hozzuk meg döntéseinket? Mindig van lehetőségünk megfelelően mérlegelni? Egyáltalán a mai információkkal telített világban el tudunk még igazodni?

Shu nemcsak csatlakozik a Sírásókhoz, de a második évadban vezérükké is előlép, ami rengeteg kihívást tartogat. Ezek közül emelnék ki egy epizódot, melynek kérdése, joga van-e egy vezetőnek emberei elől eltitkolni fontos, az életüket érintő információkat? Ugyanis kiderül, hogy ha egy voidot összetörnek, meghal a személy, akiből kiemelték. Nyilván ezek után lenne olyan, aki nem vállalná, hogy segít, mert nem akarja az életét kockáztatni.

Egy másik részlet, amelyben nehéz helyzettel szembesül Shu: lényegében egy elzárt területre szorulnak be, ahol korlátozott készletek állnak rendelkezésükre. Bár kidolgoznak egy tervet, hogy kijussanak, de addig is kénytelenek egy olyan rendszert kialakítani, amelyben mindenki annak megfelelően kap élelmet és gyógyszert, mennyire erős voiddal rendelkezik. Ebben az epizódban jelenleg számunkra is fontos kérdések/problémák vetődnek fel: a források végessége, azok elosztása, a társadalmi egyenlőtlenség, amelyet mérsékelnünk kellene... De mi alapján értékeljük az embereket és mi alapján alakulnak ki a csoportok? Továbbá ki lehet vezető, kinek van joga dönteni e kérdésekben? Ez pedig már egy óriási téma. Alapvető problémák, amelyekre még mindig nincs megfelelő megoldásunk, én legalábbis így látom. Lehetőségeink és kilátásaink egyelőre sajnos a rossz és a még rosszabb, és annak, hogy ez így van mi, emberek vagyunk az okai.

Amíg e két szervezet egymással harcol, addig megfeledkeznek arról, hogy mi/ki jelenti a valódi veszélyt. A vírus, amelyet ki akar terjeszteni az egész világra első hordozója, az új világ Évája, Mana, aki nem más mint Shu nővére. Célja az lenne, hogy így minden ember a testétől megszabadulva, kristályba zárt elmeként élne tovább. Hasonló elképzelést olvashatunk C. S. Lewis Kozmikus trilógiájának utolsó kötetében, A rettentő erőben. Nagy hagyománya van test és lélek/elme szétválasztásának, illetve az anyagi világnak, mint illúziónak. De vajon valóban jobb volna, ha nem rendelkeznénk testtel? Milyen lenne puszta lélekként, elmeként élni? Mi van, ha már most sem vagyunk többek, csak agyak a tartályban, ahogy azt Hilary Putnam elméletében kifejti, és igazából a mátrixban élünk?

Bár ezek érdekes kérdések, még fontosabbnak tartom a megújulás, a változás témakörét. Világunk és mi magunk folyamatos változásban vagyunk, még akkor is, ha vannak olyan folyamatok, melyek rendkívül hosszúak, olyannyira, hogy egyetlen ember egész élete alatt úgy érezheti, nem történik semmi, nem lát semmilyen eredményt. Azonban több olyan helyzet is van, amikor akár kisebb, akár nagyobb fordulatot vesz életünk. Ezt a változást sokszor megrázónak érezzük. A változás küszöbén mindig egymásnak feszül a régi és az új, azok, akik ellenzik, és akik vágynak rá. A változás mindig tele van feszültséggel és rengeteg féle érzelemmel, valamint sok kérdést felvet, amelyet elengedhetetlen megválaszolnunk, már ha nem csupán randalírozni szeretnénk és/vagy hatalmunkat fitogtatni. Szükség van változásra? Min kell változtatni? Az új irány milyen? Milyen eszközöket használunk? És még ha ezeket kielégítően meg is válaszoljuk, a változás továbbra is kockázat, ez az, amiért félünk tőle, mert nem tudhatjuk biztosan, milyen lesz az eredmény, nincs rá garancia.

Befejezésül megjegyezném, az valahol azért mindig gyanús és baljóslatú, ha valaki úgy áll ki, hogy ő majd aztán most megreformálja az egész emberiséget, totál új világot teremt. Ha a morális oldalát nem is nézzük, a tapasztalat azt mutatja, ebből ritkán (vagy inkább sose) sült ki semmi jó.

Ami valahol szerintem természetes, hiszen ekkora változás nem egy emberöltő alatt megy végbe és nem is egyetlen ember által.

  

 

Guilty Crown, 2011-2012, alkotó: eredetileg is animének készült, a karakterdizájn Redjuice és Kato Hiromi munkája. 

Szólj hozzá

vírus döntés változás forradalom erő vezetés test és lélek void Éva Anime nehéz döntések új teremtéstörténet Guilty Crown Mana Elveszett Karácsony Funeral parlor Ouma Shu