Feladó: Ao

Címzett: Az összes lovag, aki magára ismer a levélből, ami valószínűleg úgyse történik meg (de reményhal meg ilyenek)

Üdvözletem, dicső lovag!

A lovad már kidöglött alólad, annyit verted, éheztetted, hajtottad. Ruhád tépett, mocskos. Páncélod hiányos, rozsdaette. Te mégis továbbvonulsz peckesen, küldetéstudatod glóriájával a fejeden. Persze a te szemedben arany az a páncél, selyem a ruha, igazság a kard. A lovad meg nem érdekel. Néha megsimogattad buksi fejét és elharsogtad neki, nemsokára rengeteg zabot kap és annyi szénát, még fürödhet is benne. Szépen hangzik, csak valójában vizet sem kapott, mert te az álmaidtól részegen botorkáltál előre s néha, ha megláttál valakit, ordenáré csatakiáltással vetetted rá magad. Főként, ha az illető kritizálni merészelt. Egész seregek előtt álltál meg és acsarkodtál biztonságos távolságból. Otthon meg azt hazudtad, mily hatalmas győzelmet arattál, holott csak meguntak téged hallgatni s arrébb vonultak. Saját embereid is gyilkosnak nevezted, amikor meghiúsították terved. Te meg csak csodálkoztál, miért fogy sereged.

Tudod, nincsen Don Quijotével semmi baj, amíg nem egy sereg vezetője. Egy elvarázsolt lovag néha csodákra képes és nem baj, ha léteznek ilyenek. Sőt azt mondom, sokunkban él egy ilyen lovag, de nem mindegy, mennyi teret adunk neki. Ahogy az sem utolsó szempont, miféle emberként eresztjük szabadon lovagunkat. Egy olyan embernek, aki bárminek vagy bárkinek a vezetője, kevésbé ajánlott, ekkor ugyanis nem csak saját magából csinál bohócot, tetteinek következményei nem csak rá vannak hatással.

Szóval kedves (inkább tetves) lovag ideje kijózanodni és haza poroszkálni, amíg valaki fejedet nem veszi. Mert hát az uralkodói székben terpeszkedő Don Quijotékkal ez szokott történni. Ne mondd, hogy nem figyelmeztettek! Pucold ki a hallójáratodból fanatikus álmaid ragacsát! Vonulj szépen vissza! Temesd el gebéd csontjait és imádkozz megváltásért, bár azt maximum Istentől remélhetsz.

Miért? Mert egy Don Quijote csupán addig marad megmosolyogtatóan bolondos lovag, míg kettesben van társával, míg nem parancsolja másnak álmai teljesítését, míg nem öl. Te már rég nem ez a lovag vagy, nem is lehetnél.

Kevésbé szívélyes üdvözlettel:

Ao