Én tényleg támogatom a szabadságot, maximálisan pártolom, így igyekszem elviselni más hülyeségét. Csak hát vannak alkalmak, amikor olyan hatalmas, ordenáré baromságot sikerül az éterbe böfögni, hogy képtelen vagyok szó nélkül megállni. Egyébként is a második nevem Morgó, szóval fenntartom az igényt, hogy zsémbeljek, dühöngjek, főként, ha már megint valaki jobban tudja, mitől lenne jó az életem, mint én magam.

Nem, nem szeretném birtokolni a Kárpát-medencét, melynek irányára: minimum 4-5 gyerek/fő, azaz hogy nő. Maximum egy kisebb kertes házra vágyom egy csendesebb településen, ha már valamire, de ezt sem gyerek fejében, nem vagyok én emberkereskedő. Teleszülni semmit sem óhajtok, még egy uszoda medencéjét sem, a kádban is fürdeni szoktam.

Mellesleg per pillanat egy lakótelepen lakom, négy emeletből a harmadikon, hát itt is meleg van, közel s távol egy fia tizedik emeletet se látni. Erre netán ugyanaz a megoldás beválna? Lecsapjuk itt gyorsan a negyediket és máris minden happy? Valami igazsága van, de csak azért, mert a legkevésbé sem szeretetre méltók a drága szomszédok, szívesen búcsút mondanék nekik, bár ahogy mondtam, szívem szerint én spuriznék innen.

Meggyőződésem, ez a debilség is csak azért létezhet, mert anno a jó Isten csak Noé családját hagyta meg, nekik kellett teleszülni a földet. Persze, hogy a beltenyészet miatt most aztán szívunk. (Nem kell aggódni, nem gondoltam komolyan. Pusztán néha eladom magam, mint gyakorló hülye. Igaz elég túltelített a szakma.)

De ha már Noé… Régebben még azért mások voltak a körülmények, ha lehet, most nem magyaráznám feleslegesen, a többség talán tisztában van vele. Ennek ellenére azok, akik a döntéseket hozzák, akik valóban változtatni tudnának, úgy vélik, majd mi alkalmazkodunk a rendszerhez és nem fordítva. Holott elég egyértelmű, változásra van szükség; nem kényszerre és ostoba, hagymázas, idejét múlt eszmékre.

Ott van az a tény is, hogy több, mint hét milliárd ember igenis sok. Persze, nem arról van szó, hogy kezdjünk ritkításba, vagy mint Kínában, vezessünk be a gyerekek számát korlátozó törvényt. (Aminek teszem hozzá, nem sok értelme volt, hisz népszámlálásnál kiderült, van több tízmillió emberük, akiket nem tartottak nyilván, attól még léteznek.) Vagyis akkor mit se lehet tenni? De, például hagyni, hogy a párok maguk döntsenek erről és nem mindenféle propaganda részévé tenni. Világmegváltásra ugyan nem elég, belegondolva, hogy a világ nagy része a hagyományok és/vagy vallás miatt, esetleg puszta megszokásból több gyereket vállal. És akkor itt elérkezünk a pánikkeltésre használt sipákoláshoz: fogy a magyar, fogy a fehér ember. Megsúgom, már most is jóval kevesebben vagyunk.

Akkor most hova szarjak? Honnan tudhatjuk, hogyan fog az ember megváltozni, akár fizikai jellemzőiben is a következő időkben? (Már ha addig nem irtunk ki mindent, saját magunkkal egyetemben.) Plusz, neked mit számít ez? Az unokáid emlékezni fognak még rád, esetleg még az ő porontyaik, de utána kifújt. Tetszik, nem tetszik, nemigen valószínű, hogy az öröklétbe emelkedünk és száz évekkel később is fennmarad belőlünk akármi. A gének sem, addigra már annyi másikkal keveredik, tök mindegy.

Különben is, egy életet és egy hivatást, mint az anyaság (én annak tartom) ilyen módon meggyalázni! Menjetek már a büdös francba! Halál komolyan. Mit gondolsz? A gyerek valami tömeggyártmány? Igen, gondolom én abból, hogy milyen oktatást szánnak nekik és milyen jövőt.