Két anime, melyek középpontjában egy kapu áll.

Egy kapu, amivel elkezdődött minden, amely hirtelen nyílt meg Japánban és kiözönlött rajta egy idegen hadsereg, lovakon és sárkányokon vonuló emberek és más lények, akik hódítani kívántak. Ez lenne a Gate, ahol a hobbijának élő Itami egy csapásra hadnaggyá lép elő, amikor segít cselekedni e vészhelyzetben, míg meg nem érkezik a japán hadsereg és le nem darálja a hívatlan vendégeket. Ezután a japánok átmennek a kapun s letelepednek a túloldalon, hogy kideríthessék, ugyan mi az isten haragja volt ez az egész, és megismerjék a másik világot. A Gate a nehezen összehozott béke felé vezető úton visz minket végig.

Kapu, amelyre sokan vágynak rátalálni, míg mások ezt szeretnék megakadályozni. Egy kapu, amiről sokan úgy hiszik, csupán mende-monda, vagy épp ellenkezőleg, hogy teljesíti a kívánságokat. Ez az isteni kapu, azaz a Divine Gate. Amikor e kapu először megnyílt összekötött három világot s azóta a belőlük létrejött új világot a Világtanács igyekszik kormányozni. Eközben pedig adott egy nagy álmokat dédelgető akadémiavezetőnk, aki el akarja érni az isteni kaput, hogy rajta átkelve megváltoztassa a világot, újra a régire. Azonban helyette három gyerek lesz az, aki megkapja a jogot a belépésre. Előre kell bocsátanom, a Divine Gate elég kuszára sikeredett darab, amit nekem sem sikerült teljesen kibogozni, bár nagyon igyekeztem.

Elsőként: mit jelképez a kapu?

A kapcsolatot, hisz mindkét esetben két vagy több világot köt össze.

Egy út kezdetét, amelyen a Gate elvisz minket (legalábbis egy darabon), amelyre a Divine Gate három főhőse mégsem lép rá. Az ő esetükben tehát a kapu inkább a lehetőséget és ezzel a szabadságot testesíti meg, hogy esélyt kapnak a döntésre. 

A teremtést, hisz mindkét történetben ennek eszköze a kapu, ezzel mitológiai színezetet adva neki. A Divine Gate esetében ezt már láttuk, így jött létre az új világ, plusz egyébként is teremtő ereje van. A Gate esetén egy mágus beszél arról, hogy a kapu lehet az oka annak, hogy ilyen sokféle faj él a világukban. Elmélete szerint a kapu időről időre kinyílik, az újonnan érkezettek s az őslakosok keveredésével egyre több és több faj alakult ki.

A kapu szimbólumán kívül, illetve ahhoz kapcsolódva más karaktereket, elemeket és jeleneteket is érdemes még kiemelni.

A Gate egyik érdekessége az, hogy bemutatja, milyen lenne egy fantáziavilág lovagjai s egy modern hadsereg közti összecsapás. Elsőre ugyan egyértelműnek tűnik a dolog, de valójában a birodalomnak is lenne potenciálja: a mágia, a fél istenek pl. Azért a feltételes mód, mert az uralkodó, magukat felsőbbrendűnek tartó emberek viselkedésüknek köszönhetően nem birtokolják e potenciált. Ezzel szemben Itami és csapata egyszerű kedvessége és segítségnyújtása rögtön kapcsolatot teremt, elnyeri bizalmukat és megnyitja az utat a hivatalos diplomáciai tárgyalásokhoz.

Érdemes megfigyelni a két szembenálló fél hozzáállását a néphez és a foglyokhoz. Igazából mindkettő Japánt tükrözi, a birodalom embereinek felsőbbrendűsége és a foglyokkal szembeni kegyetlensége a második világháborút idézi s az akkori Japánt. Ezzel kapcsolatban megjegyezném, senkinek sincs hibátlan hazája, nincs bűntől mentes nép, ettől függetlenül nem kell nekem ezért megvetnem őket vagy teljes mértékben elítélnem a kultúrájukat.

Továbbá megemlíteném még a politikai szál két momentumát is: 1. ahogy Japánnak el kell kerülnie, hogy a többi ország ügynökei fogást találjanak rajtuk s maguknak követelhessék a Különleges Területet. (Jellemző, hogy mindenki rögtön arra kíváncsi, mit lehetne onnan zsákmányolni.) 2. Sugawara, aki a tárgyalásokat is folytatja, nehéz döntés elé kerül: megmentsen egy ártatlan lányt és ezzel robbantson ki egy csatát vagy hagyja sorsára? Az igazán elgondolkodtató azonban az, amit egy másik szereplő mond ezzel kapcsolatban: bűn mindig keletkezik, a kérdés melyikkel tudunk együtt élni. Ha nem is feltétlenül bűn, de hátrány, valami, amit fel kell adnunk mindenképp együtt jár döntéseinkkel, néha ez elenyésző vagy egyébként sem fontos számunkra, ám akadnak olyan idegőrlő helyzetek, amikor bárhogy is döntünk, az elvetélt lehetőséget meggyászoljuk.

A Divine Gate talán legkidolgozottabb szála a három fiatal története, az akadémiavezető, Arthur is egész követhető, azonban Loki karaktere és motivációi számomra teljesen érthetetlenek voltak. (Bár ez sem elfogadhatatlan hiba, ha az isten útjai kifürkészhetetlenek szlogent vesszük.)

Aoto, Midori és Akane mind elvesztettek valakit, majd a kapuhoz vezető úton ismét találkoznak velük, hogy aztán végleg elveszítsék őket. A kaput őrző kulcslélek szerint erre szükség van, kell a kétségbeesés. Miért? Mert ez motiválja a teljes változást, változtatást, ettől reméli, hogy ők majd megváltoztatják a világot. Ez a kulcslélek kicsit olyan, mint Prométheusz, megmutat az embereknek olyasmit, amit az istenek el akarnak titkolni. Itt e lázadó a szabadságot követeli a fiataloknak, míg az istenek úgy vélik, az ember nem képes jó döntést hozni.

Habár a szabadságot kivívják maguknak, a kapun nem lépnek be, mert ők nem akarnak istenné válva világot változtatni, csak a saját kívánságuk miatt jöttek, de mostanra elfogadták a veszteséget és ezzel együtt próbálják folytatni életüket. Persze akkor felmerül a kérdés, miért volt az egészre szükség? Ahogy már mondtam, a lehetőség miatt, hogy ne más irányítsa az életük. 

Utoljára itt szeretnék kicsit Arthurról írni. A férfi még gyerekként éli át a világegyesítést és kerül át ide egy másik helyről, amit nem szeretett, nem mintha ezt annyira szeretné. Miért akarja vajon újra szétválasztani a világokat? Hogy ő dönthessen, hol akar élni? Vagy a remény miatt, amit elvettek tőle, hogy már nem álmodozhat arról, hogy máshol jobb lenne? Elsőre talán furcsán hangzik az utóbbi verzió, viszont ha a kapu a lehetőséget szimbolizálja, az utat a célhoz, olyan meglepő, hogy el akarja törölni? Hiszen van úgy, hogy inkább az örökké előttünk lebegő álmot választjuk a megvalósítás helyett, mert nem akarunk szembesülni a valósággal, azzal, ami az álmunkból lesz. Talán, mert kiderülne, az sem feltétlenül jobb, mint ami most van, esetleg nem merünk lépni. Sokféle oka lehet ennek.

Hogy be kell-e lépnünk a kapun? Nos, azt majd megtudod, ha ott leszel. Ha a Gate szereplőjére hallgatunk, amellett rakjuk le voksunk, amivel később együtt tudunk élni.

Gate: Jieitai Kanochi nite, Kaku Tatakaeri, 2015 és 2016, alkotó: Takumi Yanai (író), Daisuke Izuka és Kurojishi (illusztráció).

Divine Gate, 2016, alkotó: Natsuko Takahashi (író), Noriyuki Abe (rendező). (Eredetileg játék volt.)