Kifordított, mégis őszinte világ
Satsuriku no tenshi
Rachel Gardner, a gyönyörű, szinte még gyerek lány egy kórház kihalt termében tér magához, és láthatóan nem emlékszik életére. Ahogy az üres épületben bolyong, talál előbb egy feliratot a falon, majd egy bizarr írógépet, amely kérdéseket tesz fel neki, majd áldozatnak ítéli. Rachel ezután a lifttel lemegy, ahol egy kórházra cseppet sem hasonlító szinten egy meglehetősen őrült fickó ki akarja nyírni. A lány elmenekül és visszakerül arra a szintre, ahonnan elindult, és belefut az ismerős orvosba, Dannyba, akiről hamar kiderül, ő sem százas. Jó doktorunk szó szerint nekiesik, hogy megszerezhesse a szemeit. Nagy buzgalmában észre sem veszi hívatlan vendégét, az előző szint kaszás, őrült fickóját, aki keresztüldöfi, majd visszavonul a lift felé. Rachel, aki időközben egész megváltozott, a doktor ugyanis felidézett benne egy emléket, utána megy, és arra kéri, ölje meg. A kaszás múmiának (Zack avagy Isaac Foster) azonban nincs ínyére az ötlet, ő boldog embereket gyilkol, nem olyanokat, akiknek ilyen unalmas, kifejezéstelen arca van. Más alkut ajánl: teljesíti a lány kérését, ha az segít neki kijutni ebből az épületből, és rendesen mosolyog a halála előtt. Ez az ígéret fűzi össze őket. Ezután különböző szinteken kell keresztül jutniuk, melyeken egy-egy beteg elméjű bűnöző uralkodik.
Nem hangzik valami szívderítő történetnek, igaz? Nem is igazán az, mégis valamit nagyon megmozgat az emberben, mégis sokan rajonganak érte. De mitől működik ez a történet ennyire?
Kezdjük azzal, hogy ez a világ egy kifordított világ, ahol egy pap figura kísérletének helyszínén bűnözők ítélik meg az embereket, ők az angyalok, akik ítéletet osztanak. Maga Zack és Rachel is gyilkos. Már önmagában érdekes egy ilyen koncepció, vonzó a szokatlansága, ám itt még nincs vége. Mert ez a kifordított világ húsbavágóan igazi, végtelenül őszinte szemben a körülöttünk tapasztalt valóság jórészével.
Zack és Rachel mindketten sérült személyiségek, történetük, akárcsak tetteik, döbbenetes, de nem egyedülálló, sajnos nem fikció, mert sokan nőttek fel hasonló körülmények közt. Az más kérdés, nem mindannyiukból lesz bűnöző vagy egyenesen gyilkos, van, aki aztán „csak” a saját családját veri tönkre, van, aki egész életében áldozat és vannak, akik sok munkával (viszonylag) teljes, boldog életet élnek.
Megjegyzés: Nagyon foglalkoztat a kérdés, részben azért, mert én is érintett vagyok, részben csak úgy, hogy vajon min múlik, hol dől el, mi lesz az utunk? Ne mondd azt, hogy én döntöm el, mert itt gyerekekről beszélünk, akiket még bőven a környezetük formál, legalábbis ez akkor még erősebb, mint a saját döntések. Persze, ott a tényező, miszerint sokat számít, milyen védekező mechanizmusok birtokába jutunk. Na, de hogyan? Én miért bezáródtam, miért magamban kerestem vigaszt, miért a képzeletemet használtam, hogy − amennyire lehet − megvédjen, ahelyett hogy mondjuk megöltem volna a szüleimet? Egyáltalán azt sem tudnám megmondani, mikor, hogyan jöttem rá, amit velem tesznek az nem normális, nem elfogadható. Már pedig ez is fontos tényező.
Zacket gyerekként felgyújtja saját nevelő apja, majd nevelő szülei, akik gyerekgyilkosok, vele ásatják el a holttesteket, és mind jól szórakoznak ezen, az apa és a nevelőszülők is. Zack először egy tévében látott mintát követve gyilkol haragjában, majd hogy megölik az öreget, aki befogadja, és az ő arcukon is ott virít az e felett érzett boldog vigyor, Zackben rögzül a minta, kész az útja, mint sorozatgyilkos. Mégis ő a legkedveltebb karaktere az animének. Ez pedig − amellett, hogy egy közkedvelt karaktertípust képvisel − annak köszönhető, hogy őszinte és bár talán meglepőnek hat, tiszta, az, aminek látod, se több, se kevesebb. Haragja, mely első gyilkosságainak mozgatója, sokunk haragja is, érthető és jogos. Őszintébb, mint sokan, akik „bűntelenek”.
Rachel egy teljesen zavarodott lány, elveszett, aki úgy érzi, meg kell halnia, mert nincs, aki megbocsásson neki. Nemcsak a zavartsága, még inkább történetének bizarrsága okozhatja, hogy sokan kevésbé szimpatizálnak vele, mint Zackkel. Rachel egy erőszakos, alkoholista apa és egy emiatt vagy enélkül is idegbeteg, hisztérika, szintén abuzáló anya gyermeke, aki azon az estén lel egy kis kutyát. A kutyus megharapja, így a már sérült, valószínűleg személyiségzavaros lány megöli, majd „megjavítás” címszó alatt összevarrja és hazaviszi. Ott áll a bál szokás szerint, amire csak rátesz egy lapáttal a lány tette. Holott észrevehetnék, ők a legfőbb okozói ennek. A veszekedés ezúttal elfajul, apu megkéseli anyut, aminek tanúja lesz Rachel, így a férfi utána ered, de pechjére a kisasszony elcsaklizta anyu fegyverét és lelövi, majd akárcsak a kutyát, őket is szépen összevarrja, hogy így legyen egy szép családja. Ráadásul Rachel külseje és ártatlan viselkedése az elején szintén hozzájárul, hogy ne érezzük olyan igazinak, bár mindössze valószínűleg arról van szó, hogy erőszakos, kegyetlen részét egy pszichotikus roham hozta elő, ami után egy újabb sokk (ráébred tettére) visszaváltotta egykori tiszta természetű személyiségét.
Végezetül talán az anime legütősebb részlete Zack és Rachel ígérete és kapcsolata. Egyrészt amit köztük látunk, olyasmi, amit sokak egész életükben egyszer sem élnek át. Ebből az sem von le semmit, hogy érdekük fűződik a másikhoz, mert elég buta dolog azt hinni, hogy ez más kapcsolatban nincs, plusz lényegében kölcsönös segítségről van szó. Ez a segítség méghozzá igen jelentős, megint csak nem olyasmi, amit a ma „normális” párjai, barátai biztos megadnak a másiknak. Zack a szabadságát kapja meg, míg Rachel valakit, aki ott lesz vele halálakor, aki átsegíti, még ha ilyen módon is, de ez itt nem számít, hisz Zack a legfőbb kívánságát teljesíti, felszabadítja. Van olyan ember egyáltalán a környezetedben, aki ezek közül bármelyiket megtenné? Akivel őszintén az lehetsz, aki vagy? Aki maradéktalan szövetségesed az életben, de legalább egy részében?
Satsuriku no tenshi, 2018, alkotó: eredetileg egy játék, tervezője/fejlesztője: Hoshikuzu KRNKRN, az anime írója: Yoshinobu Fujioka, rendezője: Kentarō Suzuki.
kép: https://satsuriku-no-tenshi.fandom.com/wiki/Satsuriku_no_Tenshi_(Anime)
