És megint itt vagyok én meg a „bölcs” megjegyzéseim; igen, jól érzed, ez újfent nem egy mosolyra fakasztó, minden rendben van az életedben típusú pozitivista írás lesz. Azért hozzáteszem, a világvégét se jósolom meg, az majd lesz, állítólag most épp február 22-re várjuk, bár ezt csak úgy…

Az előző rész végén: Inkább gyorsan elnyomta cigijét, és lement a metróhoz, de a szél utána surrant és fülébe susogott: − Tudom, hogy itt vagy, Shingetsu. Kiya elszédült, majd összeesett. Egy padon tért magához a közeli parkban. Ahogy felült, azonnal megszédült, orrából eleredt a vér. − Csak…

„A múltnak rengeteg ideje van. Csak a jövő az, ami elfogy.” Patrick Melrose, a bántalmazott gyermek, drogfüggő felnőtt sorsának második felvonását tökéletesen kivonatolja e két mondat. Az első kötetről itt olvashattok: https://aoisakura.blog.hu/2018/11/05/senkinek_se_volna_szabad Húsba vágó…