Ez a könyv meglehetősen szokatlan olvasmány volt számomra, de egyébiránt is olyasféle élmény, ami legtöbbünket kizökkent; nem véletlen a teljesen értelmetlennek tetsző címe ennek a cikknek sem. Vian regényét olvasva garantáltan kikerülünk a mi kis jól bejáratott világunkból, és olyan helyre…

Az abszurd mondat, amit nem akarsz elhinni, hisz az lehetetlen. - Szeretlek – mondta az apa a lányának. – Túlságosan is – tette hozzá. A lány megmerevedik az ölelésben, mert felsejlik előtte a jövő. Megérzi, mi következik, mégis valahol szól benne egy másik hang: Az nem lehet, hogy… Persze, hogy…

Ez az a téma, ami az ó, baszd meg, még mindig itt tartunk? reakciót húzza elő belőlem. Nem, nem akkor (itt most az arra érzékenyek hunyják le szemüket), amikor tudományosan, a megismerés céljával beszélnek a gender témáról. Akkor, amikor mindenhonnan az a szenny ömlik rám, amiben boldog-boldogtalan…