Saul Garamond több nap után, éjjel tér haza és azonnal elalszik, be sem néz apjához. Másnap reggel arra ébred, hogy a lakás tele van rendőrökkel, apja pedig az utca kövén fekszik holtan. Gyanúsítottként bent tartják, ám egy furcsa idegen megszökteti. Patkánykirálynak nevezi magát, patkányként viselkedik és állítólag a nagybátyja, így Saul félig patkány, félig ember.

Míg Saul bujkál, pókokkal, madarakkal, patkányokkal ismerkedik, harcra készül a rettegett Patkányfogó ellen, addig a rendőrök az apa halála mellett egyre több, rejtélyes halálesetben nyomoznak, Saul baráti köre felbomlik, egyesek meghalnak, mások kapcsolatba kerülnek egy fuvolás fickóval, aki teljesen hatalmába keríti őket.

Saul élete és világa teljesen felfordul. Már nem ugyanazt a várost látja, már nem ugyanaz. Kiderül, hogy a Patkánykirály a vér szerinti apja, aki megölte az apját, és aki lényegében csak a fegyvert látja benne, amivel legyőzheti a Patkányfogót.

A Patkányfogó minden fajt képes irányítása alá vonni zenéjével, így pusztított el patkányokat, alázta meg a pókok vezetőjét, őrjítette meg a madarak vezérét, csalta el egy falu gyerekeit egy ismeretlen dimenzióba. Most pedig újra visszatért a Fuvolásként, miután fülébe jutott, hogy a Patkánykirály gyermeke félig patkány, félig ember. Ez a helyzet felháborítja, ugyanakkor kihívásként is éli meg. Ugyanis eddig egyszerre, egy dallammal csak egy fajt tudott megbabonázni, engedelmességre bírni, azáltal, hogy ösztöneiket, vágyaikat szólaltatta meg, vetítette eléjük, miközben épp a halálukba meneteltek vagy más csoportok tagjaival végeztek. Ezt a hibáját küszöböli ki Saul DJ barátnőjével, Natashával, akinek segítségével egyszerre több dallamot játszhat le, uralma alá hajtva mindenkit. Ám Saul még így is kiszabadul a karmaiból.

A Fuvolás zenéje hívószó, varázsige, amely megmutatja, hogy lehet bármely csoportot könnyen manipulálni. Csak a megfelelő dal, a megfelelő szavak kellenek, és máris miénk minden hatalom.

Mi az, ami miatt Saul mégis képes ezen felülkerekedni? Már önmagában veszélyessé teszi, hogy egyszerre két csoport tagja. Így kevésbé egysíkú, kevésbé befolyásolható. Többet látott a világból. Nagyon kifejező, ahogy leírja, hogy patkány lényét is felfedezve mennyire másként látja a várost, mintha egy másik hely lenne. Nehezebb irányítani azt, akinek gondolkodásmódja, világnézete összetettebb, aki képes más-más szemszögből szemlélni a dolgokat. Ám ez még nem a teljes megoldás, a Fuvolás ennek ellenére is képes megszólítani. Saul viszont ekkor is kilép bűvköréből azzal, hogy a számban a fuvola hangja mellett meghallja a basszust is és arra koncentrálva teljesen kizárja az előbbit. Nem hagyja, hogy egyetlen hang, egyetlen vélemény, eszme uralja el, valamint világosan meghúzza identitása határait. Továbbá sokat nyom a latba, hogy a basszus lényének olyan részét őrzi, olyan emléket és érzelmet hív elő, ami erősebb, mint a Fuvolás által felébresztett ösztönök.

A másik ok, ami miatt ezt a címet kapta írásom, az a jelenség, ahogy egyetlen információ és a vele járó asszociáció ad egy többletet a regény értelmezéséhez. Az író ugyanis szociológiai tanulmányokat folytatott. Ez a tény pedig arra sarkall, hogy a regényben megjelenő fajokat (emberek, pókok, madarak, patkányok) társadalmi osztályokként vagy rétegekként lássam. Akik közül ráadásul egyedül az emberek az elfogadottak, ők a norma, a város igazi birtokosai, míg a többiek nem kívánatosak, élősködők, kártevők, akiknek nincs helye ott. Ez a megjelenítés talán az író politikai elköteleződésének lenyomata is. (Több mint egy évtizedig volt tagja a brit szocialista munkáspártnak, jelenleg pedig az International Socialist Organisation tagja.)

Végezetül a regény érdekes momentuma még a Patkánykirály személyében megjelenített beteges, torz hatalomvágy. Csak azért, hogy visszaszerezze elvesztett tekintélyét és címét, megerőszakol egy nőt, ezzel megteremtve a fegyvert ellensége ellen. Sault végig kihasználja. A fiú azonban nem engedi, hogy sikerrel járjon. Miután ideiglenesen a patkányok vezére lett, felszólítja őket, hogy ne királyt keressenek, hanem irányítsanak ők maguk.

China Mièville, Patkánykirály, Agave Könyvek, 2014.