Sybil egy rendszer, ami rendet hoz, biztonságot ad, bár a szabadságot elveszi, és - mint minden rendszer -tökéletlen. Hiányosságaira, sötét titkaira bukkanunk a Közbiztonsági Hivatal nyomozócsoportjának napjait, ügyeit követve. Ez a Psycho-Pass dióhéjban, most pedig az első movie, illetve a harmadik évad kapcsán írok néhány nagyon ütős mozzanatról. Akinek halvány lila gőze nincs az animéről, netán csak szeretne többet tudni, ajánlom az első két évadról írt cikkem: https://aoisakura.blog.hu/2017/04/11/tokeletes_tarsadalom_904

Ezen felül, akinek elnyerte tetszését ez az izgalmas kérdéseket is feszegető, akcióban sem hiányt szenvedő nyomozós történet, annak figyelmébe ajánlom a második moviet, Sinner of the system alcímmel, amely valójában három egyórás részben hozza a megszokott színvonalat, hangulatot, karaktereket, és ad néhány infót a második és harmadik évad közti időben történtekről.

Ha mégse olvasnád az előző cikket, röviden egy fontos tény: aki a Sybil alatt él, annak nem nagyon kell a továbbtanulás, szakmaválasztás miatt aggódni, kijelölik azt neki előre, esetleg két-három lehetőségből választhat. Az internetet sem kell bújnia diagnózisok, csodadiéták és egyéb nyalánkságok után, a rendszer számolja helyetted a kalóriákat is, és közli, hogy ma már többet ne zabálj, az egészséged, pláne a mentális egészséged felett pedig az utcákon járőröző robotok is őrködnek. A párválasztás nehézségei sem léteznek, bárkivel kiszámolják a kompatibilitásod és persze kapsz ajánlást is életed párjáról. Igazi mennyország, nem? Ha te így véled, akkor rokonlélekre lelhetsz az egyik főhősnőnk barátnőjének személyében, aki a movieban - éppen házasságára készülve - imádattal teli hangon éljenzi a rendszert, ami megtalálja helyettünk a boldogságunk, amit mi talán meg sem lelnénk, meg egyébként is az olyan nehéz dolog. Maradjunk annyiban nekem ettől a gondolattól inkább hidegrázásom lesz, no de kinek mi, ugyebár.

Ha már ezzel kezdtünk, movie: itt elsősorban arról lesz szó, hogy nyomozónk belecsöppen a Sybil első külföldi felépítésének kísérletébe, ami nem nyeri el az adott ország lakóinak osztatlan örömét és beleegyezését. Amúgy is faragatlan népek, háborúznak, sőt gerillaharcot folytatnak a megnyerő katonai rezsim ellen, mellyel a Sybil szövetséget kötött, hogy lenyomhassa még egy társadalom torkán csodás, csábító lényét. Nyomozónőnk, aki egyébiránt a rendszer önkéntes ellenzéke és felülbírálója, mikor rájön arra, hogy a tábornok maga a Sybil, akinek meggyűlt a baja nemcsak a gerillákkal, de saját embereivel is, követeli az ügy felgöngyölése után, hogy mondjon le és írjanak ki választásokat, mert rákényszeríteni a társadalomra egy rendszert nem helyes. Kérem, tegyék meg tétjeiket, mi fog történni a választáson? Az nyert, aki a Sybil megválasztására fogadott. Avagy add az embereknek a választás illúzióját és néminemű biztonság ígéretét, máris nyert ügyed van. Igen, még akkor is, ha csalásod, álarcod, tökéletlenséged részben napvilágra kerül, de ezt most jegeljük egy picit.

Mondjuk, rendben, egye fene, fogadjuk el, hogy egy háborútól, harcoktól szenvedő országban a fizikai biztonság és béke elég meggyőzően hangzik. Ki akar úgy élni, hogy bármikor lelőhetik és egy nagyobb utazás orosz rulett? Sejtésem szerint kevesen felelnék e kérdésre, ők bizony simán eléldegélnének így. Az más kérdés - hogy egy szellemes kifejezést kölcsönözzek -, sok minden más miatt is "megförmedhetsz", na de mégis, azért az más. Az valószínűleg keveseknek fordul meg a fejében mifelénk, hogy az ilyen fajta biztonsággal kereskedni is lehet, méghozzá etikátlan módon, mint a Sinner of the system egyik részében, ahol egy társaság abból él, hogy egy területen békét teremt, miután elintézte, hogy az emberek, csoportok elkezdjék gyilkolászni egymást. Természetesen ez fikció, és manapság errefelé már nem vagyunk ilyen barbárok.

Kereskedni bármivel lehet, nem muszáj annak ilyen véresnek lennie, az amúgy is nehezen jön ki a ruhából és nem is fest túl jól. Jó, hát bérgyilkost fogadni még lehet, hogy megkavarjuk az állóvizet, és vannak egyéb opciók is. Ezt a harmadik évadban megjelenő Bifrost (fordításban Bifröszt) nagyon jól tudja. Titkos alvilági szervezet, ami sokban hasonlít a Sybilre, és eleddig még annak vakfoltjában volt és még nincs vége. Az évadban feltűnő új nyomozócsapat, élükön Kei és Arata, ered a nyomukba.

A Bifröszt nemcsupán gengszterbanda, akik leöletnek néhány embert, bőven akad politikusi vénájuk is, és a legkevésbé sem riadnak vissza attól, hogy bármely eszme mögé bebújjanak, termékként használják, eltorzítsák és a többi. Ebből pedig az emberek mit se sejtenek, hisz egyrészt ez egy jól felépített szervezet, a vezetői a közelében nem járnak az eseményeknek, sőt olykor olyanok végzik a munkát, akiknek fogalmuk sincs arról, valójában mit tesznek, milyen célt, vagy kit szolgálnak. Másrészt könnyen elhisszük: aki a zászlójára tűzi, szívén is viseli, pedig a zászló nem több egy reklámnál, egy darab szövetnél, amit sokan használnak egyszerű játékszerként vagy csaliként.

Most pedig térjünk vissza a jégre tett témához: mi van, ha kiderül egy csalás? A harmadik évadban egy Sybil alatti választás is terítékre kerül, ahol leleplezik az egyik induló hölgy hologramját, egy mesterséges intelligenciát, ami átveszi helyét, hogy megnyerje az embereket, hisz direkt e célra fejlesztették. Nem fogsz meglepődni, dacára a lepel lehullásának ő lesz a nyertes. Ezek után a nő és egyik nyomozónk, Arata (akit nem mellesleg nagyon szerettem) érdekes beszélgetést folytatnak, ahol elhangzik az is, az emberek nem akarják látni az igazságot, illetve a gondolkodás sem kedvelt tevékenységük, éppen elég, ha kapnak valami vonzót és megnyerőt. Persze van kivétel, de ők a kisebbség. Mondanám, hogy ennek semmi valóság alapja... Mondhatod, ez még nem akkora tragédia, majd lesz ez jobb is, változás jön, és ez a mentalitás fog győzni. Hmmm, ámen. Nekem azért mégiscsak az a megvallom, kellemetlen gondolatom támadt: mit tehetnek a kevesek? A demokrácia a többség műfaja, diktatúrában meg még soha nem lett jó vége a dolgoknak, ráadásképp ott hatványozottan nem tűrik a gondolkodót, még a végén elcsámborog az elme ösvényein valami tiltott irányba, nem hiszi el, hogy jobb a karámban maradni. Ennek ellenére remél az ember és vágyakozón, várakozón függeszti szemét az eljövendő győzelem, változás kivetülésére, vagy mondjam ki, délibábjára. Mert hát értelmes, realista dolog-e ilyen tényezők mellett azt a változást, azt a győzelmet várni? Talán történnek csodák...

Psycho-Pass: The movie, 2015, Production I. G., rendező: Katsuyuki Motohiro, Naoyoshi Shiotani.

Psycho-Pass season 3, 2019, Production I. G. animéje, író: Tow Ubukata, rendező: Naoyoshi Shiotani.