Moriarty, a név sokaknak csenghet ismerősen, sőt... hiszen Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes írásait már megannyi formában dolgozták fel, és amiket én ismerek, azokban rendre megjelenik Moriarty alakja, miként itt is. Ahogy a rövid nyitójelenetben definiálják: az ember, aki még Sherlock Holmest is átverte. Jól hangzó cím, azonban nem igaz, ez a verzió csupán a hivatalos állaspont és a Watson által írt regényé, amit nem mellesleg maga Moriarty alkotott meg; a teljes igazságot az anime mutatja meg nekünk. Az pedig több szempontból is zseniális, még ha nem is mindig szószoros értelemben.

Először is számomra már az alapötlet izgalmassá teszi az egészet, mindig érdekesnek találom, amikor egy (sokak által ismert) történetet új köntösbe öltöztetnek, különösen ha ehhez társul valami új elem, új nézőpont, vagy egyenesen egy másik elemet (esetünkben karaktert) helyeznek középpontba. Mindezt ráadásul úgy teszik meg itt, hogy egy egészen új, elgondolkodtató és szövevényes dolgot alkotnak.

Egy történetet, amely nem csupán azért zseniális, mert főhősünk, Moriarty egy igazi zseni, hanem mert rengeteg elemet szőnek össze egy eszmékben (problémákban, kérdésekben és lehetséges válaszokban) és érzelmekben is bővelkedő sorozatba.

William James Moriarty hivatalosan matematikus és tanít is, ám emellett már régóta működik bűnügyi tanácsadóként, ez azonban nem a rendőrség, esetleg ügyfelek segítését takarja (mint Sherlocknál), hanem azt, hogy lehetőséget nyújt - több, kevesebb beavatkozással - a bosszúra azoknak, akik ellen egy romlott nemes vétett. Az első részben például egy szabónak adja kezére fia gyilkosát - egy nemest, aki örömét leli gyerekek leölésében -, hogy végezhessen vele.

Kicsoda valójában William James Moriarty? Ezt nem tudjuk, egy biztos, nem egy Moriarty, de még csak a valódi keresztnevét sem ismerjük. Annyit tudunk, hogy ő és Louis, az öccse, egy árvaházból kerülnek a Moriarty családhoz, ahol a legidősebb fiú, Albert kivételével senki sem fogadja őket tárt karokkal. Ez - mondhatni - magától értetődő, a család tökéletes megtestesítője a magukat felsőbbrendűnek valló, korcs és képmutató nemességnek, akik egy örökölt, ki nem érdemelt címre hivatkozva a világ uraiként tekintenek magukra. A két árva fiú befogadása is csupán áljótékonykodás, amit a családfő egy nemeshölgy kedvéért vállal be, és ezzel belopja magát kegyeibe. Igazából eszében sincs törődni a fiúkkal, annyira nem érdekli, hogy Albertnek adja ki, válassza ki az örökbe fogadandó gyerkőcöt. Albert, aki teljes mértékben különbözik családjától, ugyanis gyakran jár el az árvaházba, hogy foglalkozzon a gyerekekkel, így találkozik a fivérekkel. Eleinte "William" szokatlan felnőttessége és intelligenciája nyűgözi le, később a fiú ambíciózus terve is magával ragadja, mígnem - immáron az otthonukban - elhatározza magát. A három fiú megöli az eredeti William-et, az aljas, kis zsarnokot, majd a szülőket is, az egészet balesetnek álcázva eltüntetik nyomaik, hogy utána testvérekként éljenek és szövetségesekként előkészítsék és végrehajtsák Moriarty tervét.

Természetesen Moriartynál ez a munka még csak előkészülete nagy tervének, melynek célja Anglia megváltoztatása, az osztálytársadalom eltörlése. Ehhez azonban újra és újra bűnt kell elkövetniük, nyilvánosságra kell hozniuk ezeknek a nemeseknek az igazi arcát, káoszba taszítaniuk Londont, a gonosszá válniuk, mely összekovácsolja a szétszakadt társadalmi rétegeket, melyet az arra alkalmas, kijelölt "hős" majd leleplez és eltakarít.[1] Ez utóbbi lenne Sherlock és lesz is; igaz, bár sikerrel járnak, nem minden alakul Moriarty elképzelései szerint, erről viszont nem fogok többet elárulni. (Nézzétek meg, garantáltan élvezni fogjátok, főleg, ha kedvelitek a rejtélyes, kicsit csavaros történeteket!)

Bár több érdekes pontja van az animének, a legkiemelkedőbb számomra a kell kérdése. Egy szereplő Moriarty-t a szükséges gonosznak nevezi, amire ennek az országnak szüksége van. Valóban létezne ilyesmi?

(Itt érdemes megjegyezni: maga Moriarty sem gondolja, hogy igazságot szolgáltatna, nem hiszi, hogy az embereknek joga lenne más felett ítélni, egyáltalán nem hiszi jó embernek magát, ezért is akar meghalni.)

Azt hiszem, igen, létezik a szükséges rossz, el is mondom, miért, amit nem mellesleg az animében is láthatunk.

A változás, valaminek a megreformálása nem könnyű dolog, még akkor sem, ha az csupán olyasmi, ami egyetlen emberre vonatkozik. Nemcsak hogy nem könnyű, rendszerint nem is kimondottan békés, szelíd folyamat. Sokan még önmagunkon sem vagyunk képesek anélkül változtatni, hogy ne érne előbb minket valami megrázkódtatás, ami mintegy felébreszt bennünket, ez így nem mehet tovább. Mennyire nem egyszerű ez akkor egész tömegeknél?! A tömegre egyébként is sokkal egyszerűbb érzelmekkel, manipulálással hatni. Vagy nézzük azt, egy társadalom sosem egységes igazán, ahhoz túl sokféle ember akad, nem mindenkinek ugyanaz az érdeke, ember embernek farkasa, még akkor is, ha nagyon igyekszünk ezt elleplezni. Így viszont egyértelmű, a mindenkori hatalom és erő birtokosai vannak előnyben, különösen ha még arra is képesek, márpedig rendszerint azok, hogy bármely eszközt bevessenek.

Ezeket mi sem példázza jobban, mint az általános, polgárokra, munkásokra is kiterjedő szavazati jogért küzdő képviselő, Whiteley esete, akit hiába támogatnak sokan, aki hiába kitartó, ha van olyan ember, mint Milverton, aki még élvezi is, hogy teljesen tönkreteheti. A másik oldalról pedig ott van Moriarty, hiába zseniális már gyerekként, ha nem lenne meg a hatalma, amit Albert családnevével és kapcsolataival kapott, ha nem lenne ereje, amit megszerzett, amit társaitól kap, és mindenek előtt nem lenne hajlandó bemocskolni magát, azaz mindenképp szeretne jónak megmaradni, semmit se lenne képes elérni (abban a rendszerben, helyzetben). Csak így képes az egyébként kudarcra ítélt Whiteley-t felhasználni tervéhez, hogy eljuthasson a végkifejletig.

Álljon itt még egy példa, ami megmutatja, létezik a szükséges rossz. Ugyan Whiteley-t így, hogy Moriarty fennhatósága alá került, már nem képes felhasználni Milverton, ettől még él és virul, ezzel együtt pedig folytatja tevékenységét, a rendszer jelenlegi formájának őrzését és gonosz játszmáit; amíg ezt megteheti, nem lesz változás. Viszont csak egyféleképp lehet eltávolítani, minden más lehetőség zsákutca lenne hatalmának köszönhetően.

Még mielőtt rögvest leszednétek a fejem: hogy lehet egyáltalán ilyet mondani, megemlítek még néhány dolgot zárásképp. Először is egyértelmű, hogy problémás a szükséges rossz. Nyilvánvaló, hogy kárt is okoz, olyanoknak is, akik nem "bűnösök". Ez azonban elkerülhetetlen, sőt nem illegitimálja a szükséges rosszt, bármilyen nagyobb, összetettebb probléma, konfliktus, változ(tat)ás esetén - különösen minél több embert, szereplőt érint - lesznek kárvallottak, olyanok, akiknek sérül az érdeke, akiknek szenvedést okoz. Két lehetőség van: vagy hagyjuk a francba az egészet és elüldögél mindenki ugyanabban, vagy ezt tudomásul vesszük, és mondjuk valamely módon igyekszünk a lehető legjobban minimalizálni a károkat.[2] Továbbá nem mehetünk el szó nélkül amellett sem: alapvető kihívás az is, hogyan tudjuk megkülönböztetni, mi a szükséges rossz és mi az, ami pusztán rossz? Az animében élesen elválik ugyan a kettő, egyiket Moriarty, míg másikat Milverton képviseli; na de vajon a jelenlegi hatalmat élvezők számára nem épp Milverton jelenti a szükséges rosszt és Moriarty a tiszta gonoszt?

Legvégül azt sem lehet elhallgatni, Moriarty eszméjének és tervének alapja, melyet még az elején így fogalmaz meg: "Amint az ördög elűzetik, az emberek szíve megtisztul", egy rendkívül leegyszerűsített, a tömegekre ideiglenesen ható bűbáj csupán. Egy kicsit naiv. Ezt könnyen rovom fel úgy, hogy utólag jól látszik, attól, hogy a nemesek, pontosabban ezek a címek már vagy nem léteznek, vagy csupán tényleg nem többek egy névnél, egyik új rendszer sem hozta el a társadalmi egyenlőtlenségek eltörlését, maximum ideig-óráig elhitettük, hogy ez bekövetkezett. Ahogy az is igaz, valljuk be, azért néhol kicsit eltúlzott a gonosz nemesek megjelenítése, a valóság bonyolultabb és legfőképp jobban leplezett ennél.

Moriarty the patriot (Yuukoku no Moriarty), 2020-2021, eredetileg manga (író: Ryōsuke Takeuchi, illusztráció: Hikaru Miyoshi), az anime rendezője: Kazuya Nomura, írói: Gō Zappa és Taku Kishimoto.

[1] Megint csak előkerül a már többször említett jelenség: mindig más személy, aki lerombol valamit és aki újat vagy újjáépít. Itt ez nem teljesen válik el, csupán látszólag ez a helyzet, Moriarty szervezetének tagjai közül többen munkálkodnak az új rendben/renden, igaz, ezt a háttérből teszik s úgy, hogy a bűnöket maga Moriarty vállalta magára, aki már kikerült a képből.

[2] Megjegyezném, én épp ezért lennék képtelen és irtózom is tőle, hogy hatalmat gyakoroljak bárhol, ami nem a saját életem. Nem igazán tudnám ezt megtenni.