Nem hallott mást, mint saját lépteinek ritmusát és a körötte táncoló árnyéklények surrogását. Eleinte még futott, próbált elmenekülni előlük, de az az idő már elmúlt. Amikor már zihálása fuldoklásba fordult, mikor már semmit sem hallott saját dörömbölő szívverésén kívül, feladta, belátta, képtelen…

Nem értette. Miért hiszi mindenki azt, hogy jobban tudja, mi kell neki? Köszönte szépen, jól el volt ő egyedül, mégis unos-untalan szembesítették az olyan jó tanácsokkal, mint menjen közösségbe, legyen emberek között. Szívesen visszakérdezett volna: ugyan minek? Ha ezzel a kérdéssel nem zúdított…

Mióta megszületett e világra, félték, ki istenként, ki démonként, de soha nem szerették. Így volt ez, akárhányszor is született újjá egy gyermekben, akinek lelke idő előtt elhagyta testét. Attól fogva az a test az ő lángjainak otthona lett, mígnem hosszú évek múltán elemésztődött és hamuvá vált,…

A városban minden lakó a kincstárba vitte értékeit, ott őrizte őket a papnő. Magányos feladat volt ez, jól hangzó cím, melynek papírjába ajándék helyett egy koromfekete, ólomsúlyú követ csomagoltak. Áldásnak hazudott átok. Élesebb a legjobb pengénél, és mindennap belé vágott. Ott, ahol a sebhely…