Az emlékek összekötik az embereket, a családot; teret adnak a szeretetnek, megértésnek, mert megmagyaráznak dolgokat; folytonosságot adnak, mely a magunk, történetünk kiterjesztése is a családi emlékezet által. Valóban? Igen, az más kérdés, igényeljük-e ezt, jónak, vagy rossznak érezzük.

Egyik főszereplőnk, egyben mesélőnk Ruth Young, aki árnyékíróként mások történeteit és gondolatait írja meg, miközben soha meg nem értett édesanyja, a kínai származású Liu Luling kezdi elveszíteni emlékeit, kilátástalanul bolyong azok labirintusában. Ruth ráébred, Luling, amikor megérezte ennek első jeleit, papírra vetette történetét. A könyv második részében az ő írását olvashatjuk arról az időről, amit kislányként és fiatal nőként Kínában élt meg egészen addig, míg Hongkongból végre útra kelhetett Amerikába.

Luling és édesanyja története számunkra is döbbenetes erejű, de Ruth, a lány és unoka számára még többet jelent, személyes, az övé is. Mérföldkő, ahol új irányt vesz, másképp tekint mindarra, amit ő gyermekként és kamaszként átélt Luling mellett.

Nem minden család őrzi azonban történetét, előfordul, hogy e generációkon, embertől emberig folyosónak valahol vége szakad. Ennek a törésnek sokféle oka lehet, talán nem akarják megosztani a történetet, talán a család csupán névleg az. Vajon mit jelent egy emlékezet nélküli családból jönni? Biztos egyénfüggő ki hogyan éli meg, van, akinek nem számít. Bennem van egy kevés talajtalanság érzés, némi kíváncsiság, és olyan üresség, ami akárcsak a szülői szeretet hiánya nem tömhető be, nem pótolható igazán valami mással. Ennek ellenére, hogy bár volt „családom”, nem ismerem a történetüket, mégis felépítettem magam, de egyedül vagyok, az én történetem csak az enyém. Rossz ez vajon vagy jó? Nem tudom, csak van. Hiány is, szabadság is.

Ruthról megtudjuk, gyerekként és kamaszként a nem igazán ismert, mégis anyjával együtt létező, lélegző örökségét béklyóként, teherként élte meg. Nem tudja, mi pontosan az az átok, amit Luling örökké emleget, vagy kicsoda Drága Nénje, mit jelentett neki és miért vágyik olyannyira szellemétől megbocsátásra. Ő csak ezeknek rá nehezedő súlyát érzi, anélkül hogy lehetősége lenne megérteni.

Azután megtalálja Luling írását, lefordíttatja (ő nem tud kínaiul olvasni) és megismeri anyja és nagyanyja történetét. Megtudja, Drága Nénje, akit sokáig Luling is dajkájának hitt, valójában a nagyanyja volt, aki tragikus körülmények közt veszítette el megözvegyült apját és vőlegényét, aki a Liu családból való volt, így azok magukhoz vették. Hogy hogyan égette össze arcát, amikor meg akarta ölni magát. Hogy egy csontdoktor lánya volt, aki elmondta, a gyógyító csontok, melyeket saját, titkos barlangi lelőhelyükről hoznak, valójában egy ősük maradványa, aki miatt átok sújtja őket mindaddig, míg vissza nem kerülnek helyükre. Hogy anyja, Luling azért akar oly kétségbeesetten bocsánatot nyerni, mert magát okolja Drága Nénje öngyilkosságáért, aki véget vetett életének, amikor lánya férjhez akart menni annak az embernek a fiához, aki felelős volt apja és vőlegénye haláláért. Úgy hitte, Luling elolvasta levelét (nem tudott beszélni a maradandó sérülései miatt) és tudja történetét, valamint azt, hogy ő lánya, s ennek tudatában utasítja vissza minden kérlelését; valójában Luling nem akarta végigolvasni a levelet, mert nem értette Drága Nénje haragját a vőlegény családja iránt. Luling sorsa ráadásul a későbbiekben is több tragédiát rejt, ami után nem csoda, hogy úgy érezte, a Drága Nénje által említett átok rajta is ott ül.

A könyv végén Ruth, immár a teljes verzió birtokában, átértékeli öröksége mibenlétét, tanításként ír róla, mely lehetőséget ad neki, mint a következő generációnak, hogy letegye az átok súlyát és saját életet alakítson. Lehet, hogy az igazság fáj, de fel is szabadít, legalábbis nem hátrány ismerni az ilyen emlékfolyosókat, talán segítenek kijutni egy olyan labirintusból, melyből ezek nélkül vagy kijutunk, vagy bennragadunk. Ruth számára mindenképp kulcsfontosságú volt e tudás.

Amy Tan, A gyógyító lánya, Geopen Könyvkiadó, 2012.

kép:http://www.geopen.hu/a-gyogyito-lanya.html