Alighogy belépek az ajtón, a tűkön ülő Ayaka karon ragad, a bakancsomat se hagyja levenni, és húz a nappali felé, közben folyamatosan csipog, szerintem levegőt sem vesz: Gyere, gyere, ez elképesztő a minimuki mit tud!
A magasztalt nem túl lelkes, ellenben mérges, dúlva közli valószínűleg…