A kajakómától és talán korzózástól is álomkóros minimuki hamarosan a kanapén köt ki. Ott találjuk a romel- és feltakarítás végeztén, magzatpózban gömbölyödik Őfelsége köré. A macska hol a saját mancsát, hol Shiro könyökét tisztogatja.
- Hűtlen szőrgolyhó - pukkancskodik Ayaka, még nyelvet is ölt…
Alighogy belépek az ajtón, a tűkön ülő Ayaka karon ragad, a bakancsomat se hagyja levenni, és húz a nappali felé, közben folyamatosan csipog, szerintem levegőt sem vesz: Gyere, gyere, ez elképesztő a minimuki mit tud!
A magasztalt nem túl lelkes, ellenben mérges, dúlva közli valószínűleg…
Hallgatagon hazacaplatunk a vásárlás gyümölcsével. Shiro egy ideig téblábol körülöttem, de hamar rájön, nem érti ő az én rámolási szisztémámat, így a kanapén köt ki. Őfelsége nyomban el is helyezkedik az ölében és hangos dorombolással kommunikálja boldogságát. Lehet, hogy a macska tényleg démon?
-…
Bő negyedóra múltán végzek a festéssel; annyiban is hagyom mára a dolgot, elvégre péntek van, vásárolnom kellene, és nemcsak Shiro járkál fel-alá, Öreg is fészkelődik a kínaiból kiszedett zöldségek felett. Amint megállok mellette, felnéz rám, épp csak egy pillanatra látom kékeszöld…
Szinte újjászületek, amikor végre visszaérünk a műhelybe, lepakolunk és bezárom magunk mögött az ajtót. Öreg nem akarja, hogy visszavigyem, ezt egyszerű nemmel adja tudtomra, amint dolgunk végeztén újból az autó felé indulok. Nem követ, lecövekel az ajtóban és mikor felé fordulok, csak annyit mond:…
A kapcsoló bennem automatikusan átkattan, gyorsan lehúzódom a járda mellett kijelölt egyik üres helyre, leállítom a kocsit és kipattanok, Shirónak meghagyom, várjon ott, és a srác után rohanok.
Még épp elkapom tekintetemmel, amint befordul az egyik mellékutcába, ahol utolérem. Mivel zenét hallgat,…
Balfékségünk mértékének kérdését hamar sutba vágjuk, Shiro emberi testének gyomra ugyanis továbbra is hangos vészjelzéseket ad le. A fiú összegörnyedve, kezével babusgatva igyekszik megregulázni az említett szerv okozta fájdalmát, közben elhalón annyit nyög:
- Borzalmos testetek van. Hogy lehet ezt…
Bő tíz perc alatt végzek a fürdőben és amikor kimegyek, Őfelsége még mindig Shiro ölében albérlő, füle botját sem mozgatja. Átfut rajtam az aggodalom, beteg tán, hogy nem óhajt enni? Tsukiko legalább annyira szerette ezt a macskát, mint a gyerekeinket, ha nekem itt kipurcan, nejem szelleme a saját…
Amint felébredek, rápislantok az éjjeli szekrényen ketyegő vekkerre. 5:20 van. Nem mintha nem tudnám. Már lassan három évtizede mindig pontban ekkor kelek, magamtól. Mindegy mi történik előző este, másnap 5:20-kor kinyílnak szemeim. Ennek azért volt hátulütője, főként mikor a gyerekek kicsik…
Apának
és Shirónak (köszi, hogy írhattam rólad is)
Mindenek előtt arról szeretnék írni, hogyan és miért született meg ez a kis könyv.
Közel tíz év telt el azon napok óta, amit itt most felidézek. Akkoriban tizenhat voltam, egy kis univerzumnyi káosz, amivel apám, Yasuhiko hősiesen együtt élt.…