- Tudod, mi az egyik legnagyobb baj a szavakkal? - kérdezi tőlem.
Ugyanabban a kávézóban ülünk, ahol a múltkorában magam is ezen töprengtem.
Október vége van. Ez már a harmadik alkalom, hogy ilyentájt összefutunk és leülünk beszélgetni.
Nem sokat vár, épp csak felemeli pillantását a csészéről,…
Talán öregszem, vagyis biztos, mivel életben vagyok még, ez természetes, minden különösebb akarat vagy erőfeszítés nélküli folyamat. A talán nem is e folyamatot hívatott kétségbe vonni, inkább azt, hogy ez a jelenség lenne oka annak, hogy egyre kevésbé tudom nyugodtan, minimum szó nélkül tolerálni a…
- Meg kellene tanulnod feloldódni!
Ó, hányszor is hallotta már ezt! És hányféleképp!
- Tudod, megtanulni, hogy kerülsz flow-ba. Akkor talán lelazulnál.
Mindig azt hitték, hogy csöndje koncentráció, feszültség vagy félszegség, pedig csak nem érdekelte. Néha a morajt hallgatta, amit szavaik ritmusa…
Ez a földrajzi fogalom jutott akkor eszembe. Minden más elnémult bennem, csak ez a szó volt ott meg egy érthetetlen, minden logikus okot nélkülöző fájdalom.
Egyszerű, hétköznapi dolog volt pedig csupán. Banális, és mégis tőrdöfésnek éreztem.
Éppen vásároltam, amikor összefutottam vele, azt hiszem,…
Sötétség. Takaróként ölel körbe. Puha, ismerős, biztonságos. Megvéd.
Zongora hangjai, nem dallam, csak hangok. Mintha olyan valaki ülne előtte, aki még sosem zongorázott. Bárki is az, szeretheti a monotonitást, mert folyamatosan ugyanazt ismételgeti. Talán egy zongorázó papagáj?
Nem látom, pedig…