Újra és újra ugyanaz az álom ismétlődött, éjszakáról éjszakára. Középkori város macskaköves főterét látom. Este van, fáklyák narancsvörös fénye nyaldossa a köveket, házfalakat, világítja meg a kocsma vendégeinek izgatott arcát. Mind a tér közepére szegezik tekintetük, ahol hamarosan kezdetét veszi…

Álmaimban találkoztunk. Akkor, mikor éjszakánként megszólított a zongora hangja, akkor lassan előtűnt alakod és táncra hívott. Kezem kezedbe rejtettem, elfogadtam a meghívást. Ekkor újabb szólam csatlakozott a zongorista játékához s megszólalt a hegedű is. Hagytam, hogy vezess. Te jobban ismered a…

Álmodni akartam, csak aludni és újra álmodni az életet. Új múltat és jelent alkotni egy másik helyen. Ott maradni, ahol hamisak az emlékek és szépek. Ő viszont azt akarta, hogy ébredjek fel; hogy a valóság érjen el hozzám. Hiába, hisz épp azért aludtam és álmodtam, mert oda nem tud követni sem ő,…

Miközben az utolsó simításokat végezte a konyhában, még mindig az álma kísértette. Komolyan nem értette magát, mit érdekli őt már egy tiniszerelem? Meg is rázta fejét, hátha ettől eltűnik az a sok felfelé tolakodó gondolat. Ki tudja, miért, de hatott. Már másra gondolt, a jelenben volt és sorra…

Megy, mendegél a szegény manólány, akit száműztek falujából. Súlyos léptei, mint a makacsul újra s újra lenyomott zongorabillentyű. Monoton szólamához csatlakozik a szökött tündérhercegnő szárnyainak rövid, pár hangból álló, ismétlődő futama. Szóba elegyednek. Két vándor a világban. A manólányt…