A tizenhat éves Sawamura Setsu nemrégiben vesztette el nagyapját, egyetlen nevelőjét, aki valóban foglalkozott is vele, és akitől "megörökölte" a samiszen iránti szenvedélyt, ám ez hirtelen eltűnt Matsugoro halálával. Setsu viaskodik önmagával és hangszerével, meg akarja lelni a saját hangját s vele…
Hol is kezdjem? Furfangos kis darab ez, de nagyon szerettem.
Az emberek által birtokba vett Marson járunk, ahol a politikusnő lánya, Tuesday megszökik otthonról, hogy Alba citybe menjen és zenélhessen, énekeljen. Ez ugyan nem egy túl átgondolt lépés részéről, és meglehetősen esetlen is, ám…
A kapcsoló bennem automatikusan átkattan, gyorsan lehúzódom a járda mellett kijelölt egyik üres helyre, leállítom a kocsit és kipattanok, Shirónak meghagyom, várjon ott, és a srác után rohanok.
Még épp elkapom tekintetemmel, amint befordul az egyik mellékutcába, ahol utolérem. Mivel zenét hallgat,…
Amint felébredek, rápislantok az éjjeli szekrényen ketyegő vekkerre. 5:20 van. Nem mintha nem tudnám. Már lassan három évtizede mindig pontban ekkor kelek, magamtól. Mindegy mi történik előző este, másnap 5:20-kor kinyílnak szemeim. Ennek azért volt hátulütője, főként mikor a gyerekek kicsik…
Egy igazi gyöngyszem ez a történet, érdekes, bár nem kimondottan akciódús darab, komoly témákat vet fel, mutat be részben-egészben a zenén, a zongorán és szereplőin keresztül. Bár kimondott, kiemelt hőse van Ichinose Kai személyében, de – kiváltképp az anime második felében – több más szereplő…
Előljáróban három figyelmeztetés:
Shounen ai anime, szóval aki ódzkodik az ilyesmitől, az most ezt csak zárja be és nézzen más után. Nem kell szeretned, nézned, olvasnod, azért szólok előre.
Ez a cikk nagyon szentimentális lehet! Igen az előző is szerelmes sztori volt, de mivel nem volt gépem,…
Bál volt aznap éjjel, ki tudja, hányadik már a hónapban. Szerette a bálokat, szerette a zenét és imádta a táncot. Szerette az érzést, ahogy belesüppedhet a dallam hangjainak lágy felhőjébe, egy férfi karjaiba, szerette, ahogy ruhájának selyme vele mozdult és olykor végigsimított lábszárán. Csak…
Egyik kedvenc útvonalamon sétálok hazafelé. A legkevésbé se vágyom a megérkezésre. Ez az út, ez a kis haladék éltet, amit magamnak loptam. Ez volt gyerekkorom minden reménye: a lopott időszeletek, amikor felszabadulhattam.
Mehettem volna a másik busszal is, ami bevisz a szigetre, ám én inkább…
Kinyitom a szemem. Tudom, hogy álmodom. Nem nagy kunszt, ugyanis kizárt, hogy más módon női testem lehetne egyik percről a másikra. Már pedig tisztán látom, ahogy a lábam elé pillantok. Aztán rögvest hátra is hőkölök. Valami hátulról a combomnak ütődik és én átesem rajta. Hatalmas, aranyozott, íves…
Azon a környéken, ahol egykor ő is élt, az volt a szokás, az embereket haláluk után abból ítélték meg, milyen volt a szívük. Az ő aranyszívének mindenki csodájára járt, még messze vidékről is érkeztek látogatók a faluba. Erről lett híres a település, bár lakói az aranyszív tulajdonosának nevére sem…