A mesében a királyné örökké arról faggatja a varázstükröt, ki a legszebb a vidéken. Ha az én kérdésemet kell feltenni, azt mondom: hol a hely számomra? Nem a fizikai, materiális hely, van lakhelyem, van lakcímkártyám. Az a hely, a közösség, ahová tartozunk, a szellemi, érzelmi otthon, haza. Választ…

Utálta a tükröket, mert ő nem önmagát látta benne, vagy ha igen, mindig elérkezett a pillanat, amikor a szeme és vonásai, haja megszűntek a sajátjainak lenni, amikor arca átváltozott az anyjáéra, már nem ő volt. Túlságosan is hasonlított rá, az orra kivételével, minden az anyjáé volt. A szem a lélek…

- Miért hoztál ide? – kérdeztem, közben a tükrökkel teli termet pásztázva. - Nézz körül, majd megérted – felelte, majd gyengéden taszított egyet rajtam. – Gyerünk! Vonakodva léptem beljebb, hogy elinduljak a tükrökkel kirakott labirintusban. Nem akartam beléjük nézni, utáltam a tükörképem. - Ez…

Újra és újra ugyanaz az álom ismétlődött, éjszakáról éjszakára. Középkori város macskaköves főterét látom. Este van, fáklyák narancsvörös fénye nyaldossa a köveket, házfalakat, világítja meg a kocsma vendégeinek izgatott arcát. Mind a tér közepére szegezik tekintetük, ahol hamarosan kezdetét veszi…

Mint minden reggel, első útja a fürdőbe vezetett. Megmosakodott. A törölköző a szokott helyén lógott, félig vakon is megtalálta. Szokványos nap volt, szokványos reggel, éppolyan, akár a többi. Csakhogy amikor felemelte fejét és belenézett a tükörbe, senki nem nézett rá vissza. Egyszer csak…