És elég hihetetlen is – tette hozzá gondolatban Ryū nyomozó, aki órákkal később távozott tőlem.
Zúgott a feje és hirtelen fáradtság vett rajta erőt. Sok volt neki az, amit rázúdítottam, amit valószínűleg puszta mesének vagy pszichózis eredményének könyvelt volna el, ha nincs Ezakiya Keiko, ha azon…
− Hívtál. Mondd, hogy sikerült feltörnöd a telefont!
Ryū izgatottan viharzott be kollégája irodájába, aki nem válaszolt; ujjai fürgén jártak a billentyűzeten, szemei a monitorra tapadtak, mintha csak le akarna vadászni valakit vagy valamit. Hirayama türelmesen várt.
− Francba! – kiáltott fel…
Gondolom, néhányan találkoztak már azzal a furcsa, felemás állapottal, amikor ébren is vagyunk meg nem is. Álom és ébrenlét mezsgyéjén bolyongtunkban már érzékelünk valamicskét a külvilágból, de még nem állunk készen arra, hogy kilépjünk a színre.
Előfordul, hogy az álom magának követel, foglyul…
Ki ez a lány? – Ryū elméjét egész nap ez a kérdés töltötte ki. A kollégája kérdése, aki furcsállotta, hogy biztosra vette, Ezakiya Keiko nem fog visszatérni, sem feljelentést tenni. Tudta ezeket, ám azt, hogy mégis kicsoda, legfőképp micsoda valójában a 21 éves, félig japán, félig abszurdiai,…
Gondolom, néhányan találkoztak már azzal a furcsa, felemás állapottal, amikor ébren is vagyunk meg nem is. Valahol álom és ébrenlét mezsgyéjén megrekedve már érzékelünk valamicskét a külvilágból, de még nem állunk készen arra, hogy kilépjünk a színre.
Van úgy is, hogy a külvilág egy hódító sereg…
Az előző rész végén: − Mindig segített nekem valami aprósággal. Azt hiszem, itt a környéken dolgozik egy kiadóban – folytatta a férfi.
Ryū erre felkapta fejét, talán ma mégis szerencsés napja lesz.
Nagyjából öt órával később már tudta, hogy tévedett. Terve, miszerint követi Keikót és azonnal…
Az előző rész végén: Inkább gyorsan elnyomta cigijét, és lement a metróhoz, de a szél utána surrant és fülébe susogott:
− Tudom, hogy itt vagy, Shingetsu.
Kiya elszédült, majd összeesett.
Egy padon tért magához a közeli parkban. Ahogy felült, azonnal megszédült, orrából eleredt a vér.
− Csak…
ismeretlen emlék
A következő hét sem telt eseménytelenül. Kezdetnek első napján elkésett a kiadóból, ahová gyakornokként felvették. A metró ismét csődöt mondott, eltévedt, majd mikor már mindössze kétutcányira volt, beütött a krach.
Félreeső utca előtt sétált át, körülnézett. Az egyik…