1. - Tényleg pocsékul vagyok - mormoltam magam elé. Már vagy három órája csak ülök a gép előtt, a digitális táblával ölemben. Próbálok kapcsolódni a történethez, aminek nyersfordítását néhány napja küldték el a kiadóból, hogy borítót és illusztrációkat rajzoljak aztán hozzá, de nem megy. Hiába…

Változó számok, telő évek, hasonlatok és ellentétek. - írta naplójába egy novemberi napon. Ennél tovább azonban nem jutott, a bejegyzés töredék maradt. Később még odafirkantja a lap aljára: "Ötven év az ég alatt" Miért nem írt többet? Nehezére esett, és egyébként is, ez a néhány szó mindent…

November 11 van, csak miheztartás végett, ugyanis fogalmam sincs, mikor kerülend e csodás iromány adásba. Ezoterikusék szerint ma nagy nap van, jön reánk az áldás meg a sok-sok jó. Elnézést, de WTF? Tudom, tudom, az, hogy én ebből mit sem érzékelek, az én saram, nem hiszek vagy nem eléggé, netán…

Akkoriban már vagy öt esztendeje vándoroltam. Az elején, sőt közel négy évig imádtam minden percét, igen, még a kényelmetlen-kellemetleneket is. Az útra keléssel felszabadultam és élvezettel lubickoltam szabadságomban, a rengetegféle tájon, megannyi településen számtalan emberrel és számos mesével,…

Kedves Naplóm! Ma különös dolog történt velem. Tudod, hogy nem igazán vannak barátaim. Persze, hogy tudod. Azért is, mert sokban más vagyok, mint a többiek, és mert sokat költözünk. Most is új helyre mentünk, új városba. Már az új szobámban vagyok, késő van, de holnap vasárnap lesz, úgyhogy…

[A halhatatlanság kincse] A magamfajta vándor, aki az utazásnak szenteli életét,[1] rengeteg történettel találkozik, pletykákkal, helyi szokások eredetéül szolgáló mesékkel, népek eredettörténetével, legendákkal emberekről, helyekről, szokatlan jelenségekről. Bár még nem szándékozom betérni a halál…