Az első találkozásunk inkább rátalálás volt. Munkába menet leltem rá. Az utóbbi időben szokásommá vált, hogy egy bő fél órával előbb induljak, így tudok egyet kerülni és a hosszabb úton, egy kis darabon az erdőben sétálni. Bár a kollégáim és barátaim hajmeresztő ötletnek tartották, hisz bárki…

Hogy milyen hatalmas is valójában a világ, és mi, emberek és nagy becsben tartott tudásunk mily kicsiny, azt hittem, eddig is tudtam, ám a nemrégiben történtek elbizonytalanítottak. Más valamit hangoztatni, ésszel tudni és igazából megérteni, átérezni. Talán épp ez az egyik rákfenéje az…

Ülök egy padon, kicsit kopott már, az idő mintát festett a zöld festékbe, repedések futnak szét és össze, akár egy zenemű gondosan megkomponált hangszereinek különféle szólamai. Ülök és élvezem az utolsó őszi meleget idekinn, és nézem az őszi kék égen ragyogó napot. Egy árva felhőpamacs sincs e…

Aki valamilyen érthetetlen oknál fogva nem tudná, annak mondom, itt a tél. Vannak mínuszok, hó és jég, meg amit akartok (vagy nem). Élvezetes bentről figyelni a lehulló pelyheket, kevésbé az, amikor reggel ki kell menni és a kocsira fagyott hóréteget kapargatni. That’s life. Ennek ellenére…

- Itt az idő – szólt az Ősz és nagyot nyújtózkodva felkelt. Ahogy kilépett az ajtón, megpillantotta testvérét, aki keservesen sírt, hideg könnyei eláztatták a világot. - Ugyan, már megint miért sírsz? Semmi sem virágozhat örökké – rótta meg őt. - De hisz lehetne! – ellenkezett a Nyár hüppögve. –…