Mindkét anime harmadik évada mostanában ért véget, de nem csodálkozom, ha elsőre valaki azt mondja, ez eddig rendben, ám ezen túl mi közös van bennük? Az egyik egy sajátos, posztapokaliptikus világ, ahol az emberek óriások ellen küzdenek, a másik egy modern világban játszódó darab, ahol különleges…

Érdekes dolog az emberi elme, ahogyan többé-kevésbé, vagy egyáltalán nem összetartozó érzeteket, emlékeket összefűz, ahogyan egy jelentéktelen, már-már mellékes tényből, adatból egy egész történetet alkot a végére. Ez is egy ilyen történet. Az egyszerű tény annyi, hogy éppen április elseje volt.…

[Fényhozó] Kurayamie városa hatalmas volt, zsúfolt. Az égalját nyaldosó épületei ezreknek és ezreknek adtak otthont, utcái keskenyek voltak, inkább sikátorok, még a legfényesebb nyári nappalon is sötétek. A szomszédos tartományok lakói, akik remekül megéltek a várossal folytatott kereskedelemből,…

Sokáig nem értettem, és zavar, ha valamit nem értek, persze, amennyiben olyasmiről van szó, ami érdekel. Az atomfizikához például semmit se konyítok, és valahogy hidegen hagy e tény, különben sincs ember e földtekén, aki mindent tudna. Ez azonban határozottan érdekelt. Miért hajtogatja ez a kedves,…

Ülök egy padon, kicsit kopott már, az idő mintát festett a zöld festékbe, repedések futnak szét és össze, akár egy zenemű gondosan megkomponált hangszereinek különféle szólamai. Ülök és élvezem az utolsó őszi meleget idekinn, és nézem az őszi kék égen ragyogó napot. Egy árva felhőpamacs sincs e…

Mit szépítsem a dolgot, kétségbeesetten kapálóztam és közben meghunyászkodva könyörögtem valakinek fent az égben, mentsen már meg. Az ég és annak lakói éppen úgy tojtak rám, akár a tenger vadul ostorozó hullámai. Én meg csak küszködtem és nyeltem a sós vizet. Egyszer csak a rám zúduló hullámhegy…

Egy aprócska helyiségben ültem, nem volt benne sok minden, egy heverő, kisebb íróasztal az ablak előtt, ennél ültem, a sarokban szekrény. Kicsi, korhadó faházikó. Álom lenne? - Mondd csak, miért itt élsz? – a lány hangja halálra rémisztett. Ő ezzel mit se törődve ugrált a heverőn. - Szerintem te…

Nem titok, imádom a rejtélyeket, szeretem a krimit és nem a holttestek látványa miatt. Emlékszem, már gyerekként is lenyűgözött és felvillanyozott, ahogy szép lassan felgombolyodott a fonal és elérkeztünk a megoldáshoz vagy épp annak hiányához. (Viszont az X-aktáktól frászt kaptam, igaz elég kicsi…

Az utóbbi időben egyre fojtogatóbb homály ölelte körbe. Valami történt, s azóta egyre elveszettebb. Sokáig bolyongott az időben, mintha önmagába zárták volna és már csak saját emlékezetének folyosóján sétálgathatna, ahol a szobák rendszertelen kuszaságban jelenítik meg élete egy-egy eseményét. Sosem…

„Szabad szerettem volna lenni mindig s őrök kisértek végig az uton.”[1] Mondd csak, te is ezt akarod? – kérdezném azoktól, akik – mint olvastam – nem akarnak demokráciát, jobban örülnének valami másnak. És mégis mi lenne az, te gyökér? Hiszel a tündérmesékben a jóságos királyról? Vagy mégis mi…