A második három pont más jellegű, nem egy gömböt alkot, mely ugyanazon középpont körül alakult, hanem egy folyamatot ábrázol, azt, ahogy az író alkotta eddigi világ alapja megrendül, megreped, összeomlik, majd a romokon, azok felhasználásával valami új és merőben más épül fel. Természetesen e…

Az emberek többségének van valahol a lakásban, házban egy tér, legyen az padlás, pince, szoba vagy csak egy szekrény, amit igen ritkán használ, akkor is arra, hogy magába fogadja mindazt, aminek máshol nem akad hely, de még nem akarja kidobni, elvinni. Általában a dolgok többségének csupán…

8. - Apád tényleg öngyilkos lett? - kérdi tőlem riadt tekintettel kollégám, amikor a két asszonyság távozik a boltból. Összerándul az állkapcsom, olyan erővel, hogy fogaim is összekoccannak, immár másodjára tíz percen belül. Valahol az én hibám is, nem költöztem elég messzire. Nem túl gyakran, de…

Üdvözlet mindenkinek! Először is egy gyors infó, azért rakom ide, hogy az is lássa, aki facebookon nem követ: a következő kettő vagy három hétben nem leszek, csak a regényből fogok heti egyszer feltölteni. Azaz július 1-én vagy (valószínűbb) 7-én jelentkezem újra a többi bejegyzéssel. Másodszor…

Csak nem vagyok medve. Itt a vége, fuss el véle! Az van, hogy még a februárban cammogunk, ilyenkor én már nagyon unom a telet, hideget stb. Szóval valahogy amúgy is megüli az embert a depresszió, és akkor még nem beszéltünk egy csomó mindenről, ami szépen megtrágyáz ennek az érzésnek, míg a végén…

Feltételezem, mind találkoztatok már a mondással, miszerint a világ pont azért színes, mert nem fekete-fehér. Animénk főszereplője, Tsukishiro Hitomi számára azonban rég elvesztek a színek, amikor ő ránéz a világra, mindent fekete-fehérnek lát, egy monokróm világban él. Ez pedig rányomja bélyegét…

Ülök egy padon, kicsit kopott már, az idő mintát festett a zöld festékbe, repedések futnak szét és össze, akár egy zenemű gondosan megkomponált hangszereinek különféle szólamai. Ülök és élvezem az utolsó őszi meleget idekinn, és nézem az őszi kék égen ragyogó napot. Egy árva felhőpamacs sincs e…

Hol is kezdődött? Hogy is kezdődött? Összegömbölyödve feküdtem az ágyamon. Odakint csendes, mozdulatlan forróságba dermedt nyári éjszaka. Bennem üvöltő hiány, életem értelmetlenségének égető bélyege, kétségbeesett vágy a depresszió jégpáncélja alatt. Ugyanazok a kérdések, amik örökké visszatérnek…

Avagy rám jött az agymenés… Van ilyen, no! Szóval kedves csoport: Ao vagyok, cigifüggő. Nem újdonság meg ki a toszt érdekel, a lényeg nem is itt van, hanem a dobozon, amin a sok guszta kép mellett, alatt, felett szerepel a szöveg: A dohányzás halált okozhat. Na, most erre én eltűnődöm, tán ha…

Általában úgy vagyunk vele, hogy problémáinkat megérti a család vagy a barátaink. Úgy gondoljuk, így természetes, már amennyiben jó kapcsolatunk a családdal és akad igaz barátunk. Még ha így is van, akkor is előállhat olyan helyzet, amikor köztük és közted hirtelen szakadék nyílik, hidat pedig sehol…