Ez az a téma, ami az ó, baszd meg, még mindig itt tartunk? reakciót húzza elő belőlem. Nem, nem akkor (itt most az arra érzékenyek hunyják le szemüket), amikor tudományosan, a megismerés céljával beszélnek a gender témáról. Akkor, amikor mindenhonnan az a szenny ömlik rám, amiben boldog-boldogtalan…
Vannak szar napok meg még pocsékabbak. Amikor nem mennek jól a dolgok, amikor kicsúszik minden a kezedből, a fejedből, mikor csak csetlesz-botlasz, bosszantó apróságok, vagy kevésbé apróságok egymás után. Magyarán az a nap, amikor fel se kellett volna kelni. That’s life, ugye? Ez közös élmény, senki…