Rég elmúlt már az az idő, amikor még kételyek nélkül tudott hinni, hinni abban, hogy élete rajta múlik s így elérheti álmait, hogy bár a jelen talán még elég rossz, de a jövőben egy jó életet teremthet. Aztán valahogy, ahogy szétnézett maga körül, hitének építményét a kételyek egyre sűrűsödő…

Van az a mondás, hogy ha nem a két szememmel látom, el sem hiszem. Nos, én láttam, de még így se hittem. Szokásos esti sétámon voltam. Szokásos, hát néha rám jön a mehetnék és még ritkábban rá is veszem magam. A sétám se stimmel, mivel Ő megint velem volt, mint az utóbbi időkben mindig, ha épp…

Élt egyszer egy lány és egy fiú. A lány faluja krónikása, a fiú zeneszerző egy városban mérföldekre a lány falujától. Sosem találkoztak, mit se tudtak egymásról, mégis egy erős, ám láthatatlan kapocs fűzte őket eggyé. A lány minden hónapban meghallgatta a faluba érkező vándorzenészek műsorát. A…

- Elég bizarr ez a hely – mondtam ki ítéletemet egy gyors szemrevételezés után. Fehér, hosszú szálú fű borította a talajt, olyan ragyogó, mint a napfénnyel átitatott hó. Egyhangúságát itt-ott áttetsző üvegbokrok kusza ágai törték meg. Az ágakon néhány báb függött, némelyikben furcsa fény pulzált,…

Két festmény volt a szobában, ahol dolgozott, egymással szemben. Munkáját nehéz lenne egyszerű és egyértelmű címkével illetni. Fiatalokkal foglalkozott, olyanokkal, akiknek komoly problémájuk volt. Bárhonnan bármilyen közegből is érkeztek, kemények voltak és elveszettek, dühösek és szomorúak, az…

Az ország lakói úgy tartották, az egyetlen hegyüket körülölelő erdő átok sújtotta hely. Figyelmeztettek is erre minden átutazót, vándort. A fáma szerint az ottani falu lakosságát a hegy szelleme átkozta meg, amiért állandó verbális csatározásaiktól képtelen volt nyugodtan pihenni. Az átok óta a…

Mit szépítsem a dolgot, kétségbeesetten kapálóztam és közben meghunyászkodva könyörögtem valakinek fent az égben, mentsen már meg. Az ég és annak lakói éppen úgy tojtak rám, akár a tenger vadul ostorozó hullámai. Én meg csak küszködtem és nyeltem a sós vizet. Egyszer csak a rám zúduló hullámhegy…

Este volt már, az ikrek a paplan alatt várták a szokásos esti mesét. Amikor édesanyjuk megkérdezte, melyiket szeretnék hallani, kórusban válaszolták: - A mi mesénket. Az anya bólintott és belekezdett: - Élt egyszer e vidéken egy testvérpár. Külsőre a megszólalásig egyformák voltak, ám lelkük…

Zene és vezetés, az út mindig szorosan összekapcsolódott benne. Minduntalan tükrözték egymást, saját dalának kergetőző szólamai voltak. A zene lendülete, az autó sebessége, a mellette elúszó vagy épp suhanó táj. Az odakint tomboló szél lökései és a zongora hosszan ívelő, erőteljes futamai.…

Egy aprócska helyiségben ültem, nem volt benne sok minden, egy heverő, kisebb íróasztal az ablak előtt, ennél ültem, a sarokban szekrény. Kicsi, korhadó faházikó. Álom lenne? - Mondd csak, miért itt élsz? – a lány hangja halálra rémisztett. Ő ezzel mit se törődve ugrált a heverőn. - Szerintem te…