− A félelem pedig, ami megbénít, az én kezemben van.
Ahogy meghallom Kaiga szavait, tudom, fogalmam sincs honnan, egyszerűen tudom, az ő kezében van a gomb. A bomba, amely fokozza az emberekre gyakorolt hatalmát, ott fészkel fent a csillárban. Felnézek.
A robbanás éktelen hangja megsüketít,…
Először az egy emelettel lejjebb küzdő, fegyvertelen Makotót pillantotta meg, aki ugyan meglepően ügyesen tartotta távol magát a fúriaként tomboló Onihimétől, de kiütközött rajta a fáradtság is. Amint meglátta Onihime szívét, felemelte az íjat, ami üres volt. Átkozta magát, több nyilat használt el,…
A nagy semmi, a végtelen űr kong csupán fejemben most, hogy megpróbálom a parkban történtek fonalát továbbgöngyölíteni emlékeink alapján. Nem csoda, hisz mind belegabalyodtunk abba a gombolyagba, és csak nagy sokára sikerült valahogy kikeveredni belőle. Az a kaotikus állapot jut róla eszembe, amit a…
Az alak, aki akkor a jelenben megmentésünkre siet, átváltozik Hitóvá, akire lesújt Kaiga kardja. A férfi képe, mint egy szikra, beindít egy szerkezetet, mely visszaránt minket ebbe az időbe, erre az apokaliptikus helyre. A kard útja végtelenül lassú, e trükk elhiteti elménk egy részével, tehetnénk…
Olyan nehéz… olyan nehéz a szemhéjam, olyan nehéz rávenni, hogy mozduljon. Olyan ködös minden. Mi történt?
Lassan kiveszem Kaze alakját valahol előttem. Kimonója nedvesen csillog, kezében kard, rövid, vörös tincsei csapzottak, ametiszt szemében harag és kétségbeesés. Egy másik kard lendül felé,…
„A legjobb könyv, amelyet az idén olvastam, John Williams lenyűgöző regénye, a Stoner. Drogokról nem szól, de minden másról igen.” – Bret Easton Ellis[1]
Minden másról… legalábbis sok mindenről, olyasmikről, amik mindannyiunk életét áthatják, mert az emberi élet velejárói.
A regény William…
Abban az időben, mikor ez az ifjú élt, akiről a mesém szól, még éltek legendás harcosok e vidéken s oltalmazták a népet a rájuk leselkedő veszélyektől, banditáktól, hódítóktól. A legtöbben tisztelték, becsülték őket.
De aztán még az ifjú életében, a változás szellője egyre erősödött, a történelem…
Yume fájdalmának és haragjának lángjai felemésztenek, akár a Kiyoru holttestét nyaldosó tűznyelvek. Pokoli forróság van kívül s belül, ropog a halottak máglyája, az élőket égeti a gyász és az elveszett remény parazsa. A tűz pattogásán kívül minden mást elfojt a csönd, a könnyek némán hullnak,…