Van úgy, hogy igyekszünk megragadni valamit a múltból, de az makacsul visszahúzódik a homályba; és van úgy, hogy a jelenben vagyunk teljes lényünkkel, amikor egyszer csak a múlt egy pillanata magába szippant, majd kiköp vagy a jelenben vagy az idő egy másik szegletében.
"Amikor ott ültem a…
Mindig is olyan helyen éltem, ahol gyalog is elérhető távolságban van a folyó. Nem mintha olyan sokat s olyan messzire költöztem volna. Jobban szeretek egy állandó, viszonylag kis területen mozogni, a turistáskodást, nomád életmódot nem nekem találták ki, már amennyiben ezeknek fizikai síkon történő…
Akkor már harmadjára sodort össze minket az élet. Fülledt meleg volt, a levegő nem mozdult, csorgott rólunk az izzadtság. Ennek ellenére inkább a kávézó teraszán foglaltunk helyet, de nem bántam, nem igazán bírom a klímát, légkondit. Még a rendelésünk vártuk, ő valahova az utca túlfelére nézett…
Szokásom időnként csakúgy céltalanul járni egyet, azaz, hogy van valami célom, csupán nem földrajzi. A fejemet szeretném kiszellőztetni, kisöpörni belőle a rengeteg felgyűlt holmit, hogy meglelhessem azt, amit épp keresek, vagy ellenkezőleg az lelhessen rám, mert ilyen is előfordul, nem is…
Ha jól emlékszem, akkor találkoztam először e jelenséggel, azzal, hogy valaki önkezével vet véget életének.
Gyerekként nyáron rendszerint egy-két hetet anyai nagyszüleimnél töltöttem. Ha szerencsém volt, egyedül, a szüleim nélkül. Az bizony maga volt a Paradicsom! Még úgy is, hogy ott is történtek…
Épp ilyentájt futottunk össze másodjára, amikor sokan mások a temetőbe igyekeznek, hogy rendbe tegyék a sírt, aztán a kijelölt napon kizarándokoljanak ismét halottaikhoz. Mi nem mentünk, csak beszélgettünk. Ő aztán felhozta a témát, miután az épp beállt csendben egy középkorú nő elég hangosan azt…
Mindig éhes volt, mióta az eszét tudta. Mindig elkísérte az érzés, a hiány, a kínzó, az üresség, a betölthetetlen. Ez az éhség nem a gyomrát mardosta, hanem a lelkét, a pszichéjét, ha úgy tetszik.
Élénken emlékezett azokra a pillanatokra, amikor éhsége lecsapó tőrként hasított bele. Amikor a…
A minap kénytelen-kelletlen betértem egy hivatalba a lejárt személyimet intézni. Húzódozásom oka nem a várakozás, az időpazarlás volt, egyébként is nagyjából fél óra alatt végeztem; hanem az a jelenség, amit emberként lehetetlen megkerülni, nevezetesen a kommunikáció. Félreértés ne essék, amíg elég…
Érdekes dolog az emberi elme, ahogyan többé-kevésbé, vagy egyáltalán nem összetartozó érzeteket, emlékeket összefűz, ahogyan egy jelentéktelen, már-már mellékes tényből, adatból egy egész történetet alkot a végére. Ez is egy ilyen történet.
Az egyszerű tény annyi, hogy éppen április elseje volt.…
A mesében a királyné örökké arról faggatja a varázstükröt, ki a legszebb a vidéken. Ha az én kérdésemet kell feltenni, azt mondom: hol a hely számomra? Nem a fizikai, materiális hely, van lakhelyem, van lakcímkártyám. Az a hely, a közösség, ahová tartozunk, a szellemi, érzelmi otthon, haza. Választ…