"Amikor kutatásokat folytattam A titánok bukásához [1] , megdöbbenve láttam, hogy az első világháború olyan háború volt, amit senki sem akart. Egyik táborban sem volt egyetlen olyan európai vezető sem, aki akarta volna. Ám a császárok és miniszterelnökök sorra hozták a döntéseket - logikus, józan döntéseket -, amelyek lépésről lépésre vittek közelebb a háborúhoz. A ...

Az az érzés, hogy ők ketten egy külön univerzumban lebegnek, melyet a köztük létrejött kapocs hívott életre, később fogta el, egész pontosan még ugyanazon a nyáron a helyi fesztiválon.

Már sötét volt, a sátrak mögött sétálgattak az erdőben, mindent megnéztek és kipróbáltak, amit akartak, a tűzijátékot várták, bár Sadayuki kevésbé, igazából nem szerette azt a hangzavart és füstöt, a fények és a minták viszont olykor egészen lenyűgözték. Különben is Kazumi nagyon izgatottnak tűnt. Az ő ötlete volt az is, hogy sétáljanak el az erdei kilátóig, ami egy kicsit rozoga már; ahogy azt is ő vetette fel, menjenek a jelmezükben. Így is lett, bár nem a teljes jelmezt öltötték fel és rövid(ebb) nadrágot viseltek, a kilátóhoz ...

Kazumi - mint kiderült - új fiú volt Sadayuki évfolyamán, de másik osztályban. Valamikor január végén költöztek ide, mindösszesen egy utcányira tőlük, a város szélére. Házukon túl már csak erdő-mező terült el. Szinte közvetlenül a ház mögött domb emelkedett. Ennek távolabbi lejtőjéig futottak, ott rogytak össze. Utána csak feküdtek hanyatt a fűben, fürdették magukat a nyári melegben és a telihold fényében.

Kazumi hasát fogva hangosan nevetett, miközben azt ismételgette:

- Megérdemelted.

Majd megpukkadt, úgy szórakozott ezen az egyszerű szón, amit Sadayuki mondott még odabent nővérének.

Kazumi nővére is idegesítő volt, ráadásul gonosz, már találkozott vele párszor, de mindig úgy kezelte Kazumit, mintha leprás ...

Sosem szerette az iskolai rendezvényeket, kiváltképp nem az ilyen bulikat, sőt ha nem volt muszáj leginkább senkivel se akart találkozni. Nem mintha különösebb problémája lett volna osztálytársaival, de nem is szerette őket, ők sem igen keresték társaságát.

Farsangot tartottak, ő ugyanabban a jelmezben ácsorgott a terem szélén megbúvó árnyékban, amit már évek óta hordott. Hiába unszolta anyja, piszkálódtak más gyerekek, csóválták fejüket a tanárok, ragaszkodott hozzá, nem akart mást felvenni, másként kinézni, és gyűlölte, hogy minduntalan megpróbálják megváltoztatni.

Álldogált ott, és várta, hogy hazamehessen, egyre türelmetlenebbül és feszültebben próbálta újra és újra meglelni a falon ketyegő óra hangját, mely ...

A tizenhat éves Sawamura Setsu nemrégiben vesztette el nagyapját, egyetlen nevelőjét, aki valóban foglalkozott is vele, és akitől "megörökölte" a samiszen iránti szenvedélyt, ám ez hirtelen eltűnt Matsugoro halálával. Setsu viaskodik önmagával és hangszerével, meg akarja lelni a saját hangját s vele a nagyapjáét megérteni. Ehhez azonban úgy dönt, jobb, ha elhagyja szülőföldjét, Aomorit és Tokióba megy. Ott viszont kellemetlenül érinti először a sok hang, ennek ellenére mégis elsőre lenyűgözi a közönséget egy rögtönzött előadásával, ami még az internetre is felkerül. Utóbbinak köszönhetően talál rá anyja, Umeko, aki sikeres modell, énekes, idol (nem tudom, mi fene pontosan), ő aztán beiratja fiát egy jóhírű akadémiára ...

3. Egymásra hatás, kifordított világ

Ebben az utolsó pontban két olyan műről lesz szó, amiben Akutagawa kicsit mást alkotott, olyasmit, amiben egyesített mindent, méghozzá igen ügyesen. A kezdeti hangja, az emberiségről alkotott véleménye és az "őrület" (amennyiben az abszurd végül is valami ilyesminek tetszik) megteremti a kifordított világot, egy tükröt, amit elénk (illetve kortársai elé) tart. Ennek legékesebb példája a Víz alatti emberek , szintén utolsó évének darabja, ám ennek csírája már ott van 1923-ban a Csodálatos sziget ben.

A Csodálatos sziget első pillantásra egy zavaros álom, ahol az elbeszélő egy gőzhajón van, fogalma sincs miért, a távolban feltűnik egy sziget, de a körvonalainál többet nem tud kivenni. Ekkor ...

2. Az őrület kibomlása, térnyerése

Már az elején említettem talán, hogy Akutagawa félt és egyre jobban félt attól, hogy anyja sorsára jut, megőrül, idegbeteg [1] lesz. Emellett azonban 1927-re az írót egyre jobban hatalmába kerítette a depresszió és valamiféle szorongás. Ebben az évben egyszer egy nővel együtt kísérel meg öngyilkosságot, ami nem sikerül, majd júliusban túladagolja magát veronállal. Mindez egyértelműen rányomta bélyegét az ebben az évben született két művére, melyek az utolsók közé tartoznak [2] . Mindkét írásban ráadásul ő maga szerepel, vagy hozzá kapcsolódik.

A Fogaskerekek ben ő maga jelenik meg [3] , egy rajongó az utcán Akutagawa mesternek szólítja a főszereplőt, egyben elbeszélőt. Ez egy ...

A második három pont más jellegű, nem egy gömböt alkot, mely ugyanazon középpont körül alakult, hanem egy folyamatot ábrázol, azt, ahogy az író alkotta eddigi világ alapja megrendül, megreped, összeomlik, majd a romokon, azok felhasználásával valami új és merőben más épül fel. Természetesen e folyamat csak így szétszedve tűnik egyértelműnek, egy egyenes, jól kivehető vonalnak, a valóságban minden bizonnyal másképp zajlott, csak egy tendencia volt, amelybe hol ebből, hol abból belevegyült.

1. A hit elmorzsolódása, antihit

Ez az első pont részben éppen ennek a tendenciának igazolása lesz. Azoknak a műveknek a többsége, amelyek itt helyet kapnak, a folyamat későbbi darabjai, ahol már nem találunk pozitívumokat, ahol egyre ...

3. Versus, ütközés - személyen vagy közösségen belül, személyek, közösségek közt

Ennek a pontnak talán legjellemzőbb példája megint csak "személyes", személyen belüli (intraperszonális) konfliktus, az illetőnek megvan a saját erkölcse, a saját elképzelése (ami legtöbb esetben nem egyezik az általános elképzeléssel), és ezt valamely módon próbára teszik.

Az Egy felvilágosult feleség ben egy bizonyos Miura történetével ismerkedünk meg, aki megrögzött idealista, úgy véli: "elég, ha az ember hajlandó odaadni az életét azért, amiben hisz. Még ha ezek gyerekes álmok is." Neki a szerelem az eszméje, egész pontosan a szerelemből házasodás. Csakhogy az esküvője után három hónappal rájön, felesége mással folytat viszonyt. ...

2. Igazság, erkölcs, törvény - közösségi, társadalmi szint

Egészen más színezetet kap az igazság és más jelentőséget, amikor átlépünk a közösség, a társadalom szintjére - látni fogjuk, hogy itt ugyan nem lehet kikerülni az igazság kérdését, ám továbbra sem áll előttünk színről színre -; és megjelenik az erkölcs/etika, a jó és rossz kérdése is.

Hogy mennyire nem egyszerű, sőt lehetetlen szétválasztani a jót s a rosszat, hogy egy esemény lehet mindkettő, arról A dohány meg az ördög számol be. Ebben a dohány úgy került Japánba, hogy az ördög hozta be, aki Szent Ferenccel jött. "Mert nagyon is természetes, hogy amikor a "déli barbárok" istene idejött hozzánk a tengerentúlról, az ördögnek is vele kellett jönnie..." ...